– Az elmúlt időszakban a koronavírus elleni védekezés volt az elsődleges feladat. Mikor állhat talpra a magyar gazdaság?
– A történelem azt tanította a magyarok számára is, hogy a válságok után meg kell tanulnunk újraindulni, akkor is cselekedni kell, ha korábban jelentős veszteségeket szenvedtünk el. Most is ebben a lélektani állapotban vagyunk. Az elmúlt hónapokban életeket kellett menteni, egészségügyi védőfelszereléseket, lélegeztetőgépeket, oltóanyagokat kellett beszerezni, meg kellett szervezni az oltási folyamatot. Hatalmas szervezői munka volt; néhány hónap alatt több mint ötmillió magyar állampolgárt oltottak be a koronavírus ellen. Ehhez kellett egy nagyon pontos oltási terv és egy hatékony ellátási láncolat, amelynek a tekintetében az egészségügy, a Magyar Honvédség, a közigazgatás kiválóra vizsgázott.
Ennek köszönhetően számos életet tudtunk megmenteni.
Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar állam stabilan állt a lábán, egy olyan válsághelyzetben teljesített kiválóan, amelyre a világon egy ország sem tudott felkészülni. Az egészségügyi kihívások mellett szembe kell néznünk a gazdasági problémákkal is: az idegenforgalmi, a vendéglátóipari szektor teljesen leállt, a szállodák kiürültek.
– A gazdaságvédelmi intézkedések valóra váltották a hozzájuk fűzött reményeket?
– A számok biztatók. A Gazdaság-újraindítási akcióterv több mint 7300 milliárd forintos kormányzati program. Nem túlzás azt mondani, hogy ez Magyarország történetének egyik legnagyobb gazdasági projektje. A válság egyben lehetőség is: ezzel a programmal, a növekedés támogatásával, a munkahelyek megerősítésével, számuk bővítésével a járvány utáni új világgazdasági korszak nyertesei közé kerülhetünk. Fokozatosan, megfontoltan, óvatosan nyitjuk újra az országot, indítjuk újra a magyar gazdaságot. „Békeidőben” sem egyszerű dolog megalkotni az ország költségvetését; egy olyan krízishelyzetben, mint a mostani, még nagyobb kihívás. Ennek ellenére a kabinet képes volt összeállítani a gazdaság újraindításának a büdzséjét.
– Az utolsó válsághelyzet a 2008-as pénzügyi krízis volt. Akkoriban a mostani ellenzéki pártok voltak hatalmon. Mi a különbség a két politikai tömb, a baloldal és a jobboldal válságkezelési felfogásában?
– A két válsághelyzet más természetű, de a kríziskezelési irányok jól kirajzolódnak. A szavakban jelenleg is szociá-lis baloldal éles helyzetekben elfelejti érzékenységét, 2008 után is minden terhet az emberekre próbált hárítani. Nem segítettek a devizahiteleseken, sőt, nagyon szigorú megszorításokat vezettek be – elvették a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a közalkalmazottak bérét, a családtámogatásokat, ezzel párhuzamosan emelték a rezsiköltségeket, ingatlanadót kívántak bevezetni –, számukra tehát ennyit jelentettek akkor a bérből és fizetésből élők milliói. Azóta semmi sem változott: a pandémia idején a baloldali önkormányzatok ugyanazt próbálták véghez vinni, mint akkor, amikor kormányon voltak. Tiltakoztak az ingyenes parkolás, a kkv-k iparűzési adójának a megfelezése ellen, emelni akarták a helyi adókat, így például az építmény-, a telekadót.
Volt, ahol a hatszorosára emelték volna a parkolási díjakat. A kormányzat azonban megvédte az embereket, megakadályozta az ilyen intézkedéseket. Nem véletlen tehát, hogy Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje sem támogatja a 2022-es költségvetést; ezzel elvetik a 25 évesnél fiatalabbak szja-mentességét, a családok minden eddiginél nagyobb támogatását, de a fokozatosan visszaépített 13. havi nyugdíjat is. Sajnos semmit sem változtak. Velük szemben a jobboldal már a 2010 utáni válságkezelésekor bizonyította, hogy megszorítások nélkül is ki lehet vezetni az országot a csődhelyzetből. A multicégeket is be lehet vonni a kríziskezelésbe, drasztikusan csökkenteni és egykulcsossá lehet tenni a személyijövedelemadó-rendszert, amivel egyben a családokat is támogathatjuk.
Azt is bizonyítottuk, hogy mérsékelhetők a közműdíjak, ezzel óriási terhet vehetünk le az emberek válláról.
Mivel számunkra nem a segélyezés, hanem a munka jelenti a járható, előremutató szociálpolitikai irányt, a foglalkoztatottak arányát 56,4-ről 71,1 százalékra tudtuk növelni. A munkanélküliség tizenegy éve 10 százalék fölötti, 2019-ben már csak 3,4 százalékos volt. Az a célunk, hogy a járvány okozta válságot minél gyorsabban és hatékonyabban kezeljük. Biztos vagyok benne, hogy a következő időszakban újra egyenletesen csökken majd a munkát kereső emberek száma, hiszen a gazdaság újraindul.
Nagyon fontos, hogy míg 2008 után a teljesen legyengített állam és a szerkezetileg ingatag alapon álló gazdaság megrendült a válság hatására, most nagyon szilárdak az alapok. Az elmúlt tizenegy év, az Orbán-kormány elévülhetetlen érdeme, hogy egy ekkora, világméretű kihívást is kibírt a gazdaság, és a 2020-as megtorpanást követően 2021-ben már 4,3, 2022-ben pedig 5,2 százalékkal bővülhet.
– A KDNP kiemelten kezeli a családpolitikát. Úgy tűnik, a kormánynál és a Fidesznél nem kell hatalmas lobbimunkát kifejteni ahhoz, hogy nőjön az erre a területre fordított állami források mértéke.
– Ezért is vagyunk egymás szövetségesei. A magyar családtámogatási rendszer Európában az egyik leghatékonyabb. A családok támogatása 2010-től számítva közel a háromszorosára nő a jövő évi költségvetésben. Még sohasem állt rendelkezésre ekkora összeg erre a célra:
mintegy 2780 milliárd forintról beszélünk, ez a GDP öt százalékát jelenti.
Az egészségügyre 2884 milliárdot fordítunk 2022-ben. Csak megjegyzem, hogy az ellenzék által folyamatosan elhangzó bírálatok ellenére ez az összeg 1700 milliárddal több, mint a szocialista kormányok által benyújtott utolsó, 2010-es büdzsében szereplő adat. 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított összeg közel négyszeresére nő a jövő évi költségvetés számai alapján. 2023-ra egy kezdő rezidens orvos mostani 255 ezres fizetése 687 ezer forintra emelkedik, míg egy 40 éves szakmai tapasztalattal felvértezett szakorvos 525 ezer helyett 2,380 millió forintot fog keresni. Az oktatási kiadások 2180 milliárd forintra nőnek; ez is 735 milliárddal több, mint 2010-ben volt.
– Zajlik a haderőreform, a Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években kormányzati prioritás. Volt honvédelmi miniszterként miként látja a folyamatot, a területre fordított állami forrás jövő évi bővülését?
– A magyarok biztonságának a megteremtése mindig is fontos célkitűzése volt az Orbán-kormányoknak. Összességében a fegyveres, a rendvédelmi szervek tervezett költségvetése 2022-ben közel 2000 milliárd forint lesz. Ez fele-fele arányban oszlik meg a rendőrség és a honvédség között. Soha ekkora összeg nem állt még ezen a területen rendelkezésre. Amikor 2010 után először államtitkárként – később miniszterként – a honvédelmi tárcánál dolgoztam, megközelítőleg sem érte el ezt a nagyságot a Magyar Honvédség büdzséje. Akkor ugyanis elsősorban a szocialisták által okozott csődközeli helyzet megoldása volt soron, és a katonák megértették, hogy nem a hadsereg modernizálása a legfontosabb feladat.
Miután legyűrtük azt a válságot, már lehetett tanakodni a fejlesztéseken.
Ezért kezdtem el gondolkodni azon, hogy milyen új képességek szükségesek a honvédség számára. Ezek után találtam ki a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programot, amelyet a tábornokok örömmel fogadtak. 2010-hez képest több mint a négyszeresére nőtt a honvédség költségvetése. Ez – ahogy arról Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a napokban – nem öncélú, hanem stratégiai cél. A Magyar Honvédséget meghatározó haderővé szeretnénk fejleszteni a térségben.
– Ön a XI. kerület egyik egyéni országgyűlési képviselője. A kerületet ellenzéki, DK-s polgármester vezeti. Javasolt-e bármilyen programot, fejlesztést, melynek terén tudna lobbizni a kormányzatnál?
– 2019-ben, amikor László Imre győzött, gratuláltam neki és felajánlottam az együttműködési szándékomat. Ehhez képest azóta folyamatos, alaptalan vádaskodásokkal szembesülök, az önkormányzati hivatalban megszüntették az irodámat, ahol korábban az újbudaiak felkereshettek, a fejlesztések ügyében pedig semmilyen megkeresés nem érkezik tőlük felém. Ez természetesen nem akadályoz meg abban, hogy a választókerületemért dolgozzak, együttműködve a kormánnyal. Sajnos nem beszélhetünk segítő szándékról, közreműködésről az önkormányzat baloldali vezetése részéről sem a megépülő szuperkóház, sem a tervezett Galvani híd megvalósításában; ezek több száz milliárd forintos beruházások lesznek.
A Citadellát is rendbe tesszük, a Szent Imre Gimnázium, a Szent Margit Gimnázium, az Ádám Jenő Általános Iskola sportlétesítménnyel bővül, megújul a Kelenföldi pályaudvar.
Harminc éve minden politikus megígérte a gazdagréti tanuszoda megépítését, ez most megvalósul. Az elmúlt hónapokban számos újbudai vállalkozás kapott gazdaságvédelmi, munkahelyvédelmi támogatást a kormányzattól. A baloldali önkormányzatok politikai kampányt folytatnak a kormány ellen, a valóságban azonban bővül az állami támogatásuk, nem csökken. A XI. kerület például 300 millióval több forrásból gazdálkodhat, mint 2019-ben. De emlékeztetnék rá, hogy 2010 után az Orbán-kabinet a helyhatóságok adósságait is rendezte. Ezt sem kellene elfelejteni, hiszen az ellenzéki pártok, amikor kormányon voltak, nem segítették, hanem ellehetetlenítették az önkormányzatokat.
A cikk a Figyelő június 10-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Füres Viktória)
