Az epilepsziás betegeknél már olyan vizsgálatokat is végeznek, amik során egy teljes hétig kamerákkal, mozgásérzékelőkkel és agyi tevékenységet figyelő elektródákkal monitorozzák a pácienst. Egyetlen esetnél akár 1 terabyte-nyi adat is összejöhet, ami több mint 106 darab DVD-n tárolt mozifilmnek felel meg. Természetesen ekkora információmennyiséget már csak a nagy adatok valós idejű elemzésére kialakított Big Data megoldásokkal lehet kezelni.
A példán is jól látszik: idő kérdése és a Big Data minden területen felüti a fejét. Mára lassan a köztudatba is beépült a tény, hogy a hasonló megoldásokkal a böngészési és vásárlási adatok alapján olyan mélyreható elemzéseket lehet összeállítani, amelyekkel a potenciális vevőknek személyre szabott hirdetéseket is meg lehet jeleníteni.
Mindez már évekkel ezelőtt arra a szintre jutott, hogy a tengerentúlon előfordult, hogy egy szülő egy üzletlánc marketingleveléből kellett megtudja, hogy a lánya terhes. A Target nevű áruház ugyanis többek közt abból a tényből, hogy a hölgy elkezdett ásványi anyaggal dúsított élelmiszereket és illatosítókat nem tartalmazó testápolókat venni nagy valószínűséggel megállapította, hogy a vásárlójuk gyermeket vár. De mindez ma már csak a jéghegy csúcsa.
Jó példa erre, hogy a nagy adatfeldolgozó fejlesztéseket Kalifornia államban már a bűnmegelőzésben is bevetették: kidolgoztak egy rendszert, amely a korábbi esetek vizsgálata alapján megbecsüli mikor és hol fog sor kerülni a következő bűnesetekre. Már-már megidézve ezzel a Különvélemény című sci-fi filmet, ahol előbb tartoztatták le a gyilkosokat, minthogy azok bárkit is megöltek volna. Igaz ott különleges képességű emberi lények látták még előre a jövőt, a filmkészítők nem szerverekre bízták e feladatot…
De a tény, hogy egy ember személyiségének a feltérképezéséhez már a netezési szokásaira sincs szükség még ennél is ijesztőbb utópiákat idéz: egy a Nature-ban megjelent kutatás szerint a mobiltelefonok lokációs adataiból a felhasználók 95 százalékánál már nem csak azt lehet megjósolni, hogy melyik napszakban hol fognak feltűnni, de akár az életstílusukra vonatkozó információkat is le lehet szűrni.
Az egyszeri felhasználó számára persze a legégetőbb kérdés, hogy ha tökéletesedik a technológia lesz-e oka félni tőle. Sajnos nincs megnyugtató válasz. Elég csak szemügyre venni a Facebook hangulat-befolyásoló kísérletét. A közösségi site-nál emberi beavatkozás nélkül osztályozták a tartalmak hangulatát az egyes emberek visszajelzései, hozzászólásai alapján, majd néhány kísérleti alanynál a hírfolyam sorrendjének paraméterezését befolyásolták olyan módon, hogy valakik inkább a jó, mások pedig inkább a rossz hangulatú hírekhez jutottak hozzá. A tesztalanyok like, megosztás, és hozzászólás tevékenységeiből láthatóvá is vált a hangulatváltozásuk. Ijesztő belegondolni, hogy ezt a technikát a jövőben akár webáruházakra, vagy esetleg választási rendszerekre is át lehet majd ültetni.
