Kedvező döntés, hogy senki sem kereshet kevesebbet az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, mint 2020. december 31. előtt – mondta az interjúban Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A munkaerőhiány azonban továbbra is jellemző a szektorra.
Megkapták az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel (eszjtv) kapcsolatos újabb részletszabályokat az Országos Kórházi Főigazgatóságtól?
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara mint szakmai köztestület nem kapta meg a részletszabályozást, de az elnökség a hozzá érkezett információk alapján részletesen tájékozódott az új rendelkezésekről. Az új munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések egy részére van útmutatás, más kérdésekben pedig még folyamatban van a rendelkezések megalkotása.
A szakdolgozók viszont egyértelmű tájékoztatást várnak a jövedelmük alakulásáról.
Az alapilletmény a jelenlegi rendszerben több összetevőből áll, annak figyelembevételével, hogy az egészségügyi ellátás mely területén, milyen kockázati tényezők mellett történik az ellátás. Az e tényezőket szabályozó részletek megismerése után tudják eldönteni, hogy milyen jövő, életpályamodell vár rájuk.
Kollégáink valamennyien azt várják, hogy ezek a juttatások jelenjenek meg a besorolási illetményben.
Ugyanez érvényesül a változó béreknél, amelyek esetében a jelenlegi tájékoztatóba a túlórára, műszakpótlékra, ügyeletre vonatkozó számszaki adatok még nem kerültek bele. Az kedvező döntés, hogy az új eszjtv szerint senkinek nem lehet alacsonyabb a bére, mint 2020. december 31. előtt, de azt is tudjuk, hogy idén nem fog emelkedni az egészségügyi szakdolgozók bére. Legközelebb 2022 januárjában lesz újabb bérrendezés, amit a 2018-as bér alapján határoznak meg. Az emelés mértéke 30 százalék, ami a gyakorlatban 21 százalékot jelent a 2022 februárjában érkező bérekben.
Mit gondol, sokan nem fogják aláírni az új szerződéseiket?
Az egészségügyi dolgozók jellemzően nem gyakran váltogatják sem az intézményt, sem a szakmájukat. Alapvetően nem akarnak mozdulni, a tömeges váltás hátterében legfeljebb majd az állhat, ha a munkavállalás feltételei megváltoznak, vagy elesnek a megszerzett jogaiktól. Gondolok itt a pótlékok vagy az ügyeleti díjak számítására, ami miatt kevesebb lehet a jövedelmük. A kamara novemberi felmérésében
több ezren jelezték, hogy a járványhelyzet lecsengése után, a határok újranyitásával külföldi munkavállaláson gondolkodnak.
Február 28-ig majd kiderül, hányan írták alá a szerződéseket.
Most hány szakdolgozó hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből?
A kamarai tagok száma 120 ezerre tehető, ebből az eszjtv hatálya alá tartozó kör 60-65 ezer kolléga. A hiányzó szakápolók száma most egy picit másképpen alakul, sokakat a pandémia miatt orvossá és szakdolgozóvá minősítettek. Azokat a kollégákat, aki jelenleg még orvosi vagy egészségtudományi tanulmányaikat végzik, már tavasztól szakdolgozónak és orvosnak kezeli a rendszer, és ők már szolgálatot teljesítenek az egészségügyi ellátásban. Akár 4-6 ezerre is emelkedhetett azoknak a száma, akiket medikusként például a segédápolók közé soroltak be, és a szakdolgozói létszámot erősítették. Az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók pedig az orvosi körhöz lettek allokálva. Így a statisztikai adatok pozitív mérleget is mutathatnak.
A szakápolói hiány mértéke egy 2019-es felmérés szerint a vidéki kórházakban 15 százalékra tehető, a fővárosban pedig elérheti a 20-30 százalékot is.
Nem túl biztató a szakdolgozók korfája: a következő néhány évben rengetegen mennek nyugdíjba.
A szakképzésből érkezik elegendő utánpótlás a szektorba?
Egyelőre itt is csökkenő tendencia látható, amely szerint 2025-ig az egészségtudományi képzésben és a szakképzésben végző diákok száma alacsony marad, utána látszik egy csekély emelkedés.
Ezért is fontos, hogy minden olyan kormányzati döntés szülessen meg, amely a betegellátáshoz szükséges megfelelő mennyiségű szakdolgozói létszámot biztosítani tudja, mert Magyarországra nem fog külföldi munkaerő érkezni.
Az orvosbéremelés miatt a bérfeszültség tovább nőtt az ágazatban. Mi lehet erre a megoldás?
Egységesen indult el a bérfelzárkóztatási program 2016-ban, mert az arányok az emelések mértéke egyenlő volt, az ütemezés megvalósításában voltak különbözőségek. Hasonló szorzókat kellene alkalmazni a szakdolgozók bérezésénél is, mint az orvosbéreknél.
Az orvosok és a szakápolók közötti bérkülönbség 2022-re négy-ötszörös lesz.
Csehország jó példa lehet számunkra: ott már bevezették, hogy ha egy kezdő ápoló fizetése egy egység, akkor a kezdő orvosé két egység lehet, és ez az arány megmarad a későbbiekben is.
Megjelent az oltási terv. Hamarosan megkezdődnek az ütemezett és a tömeges oltások.
A vakcinálásban részt vevő kollégák jelentős adminisztratív és többletfeladatokkal találkoznak majd a következő hetekben, hónapokban. A szakdolgozók pozitívan értékelték a tavalyi évben a számukra megítélt egyszeri bérkiegészítést. Az alapellátásban dolgozók számára 2020-ban a bruttó 500 ezer forint nagyon nagy elismerés volt, és abban bíznak, hogy 2021-ben is számíthatnak egy egyszeri juttatásra, hiszen az ápolók, nővérek többsége a garantált bérminimum körüli összegért dolgozik.
(Borítókép: Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke felszólal a szervezet béremelésért és az egészségügyi életpályamodell bevezetéséért meghirdetett demonstrációján Budapesten, a Hősök terén 2015. május 12-én. Balról Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
