Kényszerszabadságoltakra és beragadt éves szabadságkerettel szünet nélkül dolgozókra oszlik hamarosan a munkavállalók világa – írja a Világgazdaság. Mindkét helyzet időzített bomba, amely a járvány lecsengése után robbanhat.
Keresik a megoldást a nehéz helyzetbe került munkaadók a halmozódó szabadságok majdani kezelésére, a válságmegbeszéléseken többféle forgatókönyv felmerül, de az éves szabadságkeret nagy részének kiadása inkább pánikszerű lépés. Hosszabb távon finanszírozható megoldásként inkább állásidőre vagy részmunkaidős foglalkoztatásra váltanak a cégek, csökkentett fizetéssel – tájékoztatta a lapot Váradyné Nagy Erika jogász, könyvelő, a Jobsgarden Kft. tanácsadó szakértője. Tájékoztatása szerint
a munka törvénykönyve szerint a munkavállaló évente hét munkanap szabadságot vehet ki az általa megjelölt időpontban, a többivel a munkáltató rendelkezhet, de mindkét félnek legalább 15 nappal előre jeleznie kell a szabadságra vonatkozó szándékát.
Emellett naptári évenként 14 egybefüggő napot kell kiadni a munkavállalónak, de ez történhet a munkaadó által megjelölt időpontban is. Év közbeni munkahelyváltás vagy elbocsátás esetén a ki nem vett szabadság napjait ki kell fizetni a munkavállalónak, és az utolsó béréből levonható az időarányos részen túl kivett napokra jutó bér – jelezte a szakértő. A kollektív megállapodásokban tovább árnyalhatók az általános szabályok.
A gazdasági lap szerint a szabadságolási rend a koronavírus-járvány idején speciális döntésekre is okot adhat, hiszen
nyáron, ha lehet már utazni, várhatóan tömegesen és egyszerre mennének szabadságra, akik most folyamatosan home office-ban dolgoznak.
Ők jellemzően egész éves szabadságkeretüket tolják majd maguk előtt akár az év második felére is, hiszen a kijárási korlátozások miatt most senki sem készülhet utazásra, vagyis a közelgő húsvét és iskolai szünet idején továbbra is otthon maradnak – olvasható a Világgazdaságban.
(Borítókép: Illusztráció / Shutterstock)
