Az elmúlt években nagyon sok jó eredmény született a tantárgyi diákolimpiákon, sorra nyerték az érmeket a magyar középiskolások. Arról eddig kevés információnk állt rendelkezésre, hogy a világ vezető egyetemeire milyen eséllyel juthatnak be a magyar gimnazisták. A Cambridge Egyetem publikálta, hogy mely nemzetek milyen arányban nyernek felvételt a patinás intézménybe. Ha a sikerességi rátát nézzük, 2015-ben és 2016-ban Magyarország a 2. helyen állt. Az elmúlt évben azonban a dobogó tetejére értek a magyar diákok, a legeredményesebben teljesítették a felvételi követelményeket.
A hazai diákok sikerességi rátája 27,2 százalékos, azaz 100 diákból 27 főt vettek fel, míg 24,8 ciprusi, 23 szingapúri, 12.9 német, 15 lengyel, 7 holland fiatal mondhatja el magáról, hogy bekerült a világhírű intézménybe. Az eredmény több mint szívmelengető, jól mutatja, hogy a hazai középfokú oktatás elit intézményei, a top tízes gimnáziumok világszínvonalon oktatnak.
A fanyalgóknak meg, akik rögtön a borsodi gyerekek nehéz sorsát kezdik emlegetni, és az ő esélytelenségüket a cambridge-i továbbtanulásra, annyit üzennénk: a diákolimpiák és a vezető egyetemek a kiválók pályája, ezt nem ugorja meg mindenki. Ők nem tartoznak a nagy átlagba, ezért nincsen relevanciája a lehetőségeiket összevetni a telepi gyerekekével.
Bár utóbbiak közül is kerültek ki és jutottak magasra tehetséges fiatalok, és ebben támogatni is kell őket.
A magyar oktatás folyamatosan szállít eredményeket és sikereket is. Hogy ezek mögött az elkötelezett tanárokon kívül elkötelezett családok is állnak, ez tény, de a legtöbb munkát akkor is a sikeres fiatalok végezték. Velük szemben tisztességtelen eltagadni, hogy mit értek el és valami demagóg egyenlítősdi jegyében számon kérni rajtuk, miért fektetnek a saját boldogulásukba többet, mint kortársaik.