A román demokrácia egyre sérülékenyebbnek tűnik. A közelmúltban több tízezer ember fejezte ki tüntetéseken dühét Bukarest utcáin a szociáldemokrata kormány ellen. A tiltakozásokon sokan részt vettek a külföldön élő román diaszpórából, becslések szerint sok ezren csak ezért tértek haza a román fővárosba. A rendőrség dühödten válaszolt: vízágyú, könnygáz, tömegoszlatás. Az erőszaknak újságírók és rosszkor, rossz helyen tartózkodó turisták is áldozatul estek. Erődemonstráció volt ez a hatóságok részéről azok ellen, akik úgy gondolták, hogy a kormány az elmúlt 18 hónapban rossz irányba megy.
Az EU visszavágott: hétfőn, a Bizottság elítélte Bukarestet az újságírók elleni erőszak miatt. A politikusok, akik nem mindig állnak szemtől szemben Brüsszellel egyet is értettek ezzel az állásponttal. Sebastian Kurz, osztrák kancellár szintén csatlakozott Brüsszelhez, miután a tiltakozók közé keveredő osztrák újságírókat is bántalmazták.
De vajon segít-e a román helyzeten ez a külső nyomás? A tiltakozásokban több százan sérültek meg, s félő, hogy Bukarest utcáin ismét kitör az erőszak. A tömeg az ellen tiltakozik, hogy a kormány az igazságszolgáltatás függetlenségét korlátozza. Egy olyan országban, amelyet már így is átsző a korrupció, érthető, hogy egy ilyen intézkedéssorozat csak tovább rontja a helyzetet.
A múlt hónapban például a kabinet mondva csinált okokkal leváltotta a román antikorrupciós ügyészség (DNA) vezetőjét, Laura Codruta Kövesit. Teljesen egyértelmű, hogy a lépés mögött politikai okok állnak. A DNA több ezer embert juttatott rács mögé, kormányhivatalnokokat, parlamenti képviselőket, üzletembereket, még egy volt miniszterelnököt is.
Ebben a helyzetben az EU állásfoglalása meglehetősen kevésnek tűnik. Itt már nem elegendő a szokásos dorgálás. Az Unió erőtlennek tűnik ebben a helyzetben (is). Brüsszel túl sok fronton harcol, nem szeretne egy újabbat nyitni. A románok viszont, akiknek elegük van hataloméhes kormányukból, megfizetik az EU inkompetenciájának árát.
