AZ NGM közleménye szerint ugyanezen időszak alatt a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 4,2 százalékra esett vissza, 27 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség ebben az időszakban. A kormány foglalkoztatáspolitikájának sikerességét a munkaerő-piaci adatok is igazolják, a hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, egyfelől tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot, másfelől csökkentve a magyar munkaerő elvándorlását – írták.
A tárca közleményéből az is kiderül, hogy a 2017. június-augusztusi időszakban 4 millió 444 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. A hazai elsődleges munkaerőpiacon továbbra is közel 100 ezer fős növekedés következett be, miközben a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fővel mérséklődött, és a külföldön dolgozók száma is csökkent éves alapon. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban éves alapon 1,4 százalékponttal 11,4 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték. A pozitív folyamatokban szerepet játszottak a Munkahelyvédelmi akció 25 év alatti fiatalok elhelyezkedésének támogatását szolgáló intézkedései is.
Kiemelik: nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa az Európai Uniónak, a hazainál csak Csehországban, Németországban és Máltán volt alacsonyabb a munkanélküliség szintje az év hetedik hónapjában. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, ösztönözve a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseit, hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben foglalkoztatottak száma. Így a megállapodás hatására – a kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása mellett – az NGM a gazdasági növekedés további élénkülésére számít.
Az államtitkár szerint nagy igény van képzett szakemberekre
Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint komoly versenyhelyzet alakult ki a munkaerőpiacon, a munkaadói oldalon nagy az igény a képzett szakemberekre. Mint fogalmazott, két megoldás van erre: az egyik, hogy képzéssel segítsék a munkavállalókat, másrészt a termelékenység növelése érdekében a munkaadóknak technológiát kell váltaniuk, új eljárásokat kell bevezetniük – tette hozzá. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy Magyarországon körülbelül 68-69 százalékos a foglalkoztatási mutató a 15-64 éves korosztályban, amit jóval 70 százalék fölé lehet vinni.
Elemzők: feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér-növekedési ütem fenntartásában
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: folytatódott a munkaerőpiac feszesedése, javultak a foglalkoztatási mutatók, míg a munkanélküliségi ráta változatlan maradt a június-augusztusi időszakban. A feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér-növekedési ütem fenntartásában, ami a GDP növekedési ütemét erősítheti a növekvő keresleten keresztül, valamint idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja – írta.
Ürmössy Gergely szerint az év további részében is enyhén 4 százalék fölött ingadozhat a munkanélküliek aránya, jövőre pedig folytatódhat a munkanélküliségi ráta lassú ütemű csökkenése. Az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát vár, jövőre pedig 4 százalékra, vagy akár kismértékben az alá csökkenhet a mutató.
Az Erste Bank várakozásai szerint idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, amihez érdemben hozzájárul majd a háztartások emelkedő vásárlóereje és -hajlandósága. Becslésük szerint az infláció idén 2,4 százalékos, jövőre pedig 3,4 százalékos lehet.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez – fejtette ki.
Kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden piaci ágazatban bővült. Ugyanakkor a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számában. Az elemző szerint figyelembe kell venni azonban, hogy ezek a csoportok egy részének a foglalkoztathatósága problémás, így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá az elemző szerint a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.
A Takarékbank szerint a foglalkoztatottak száma 2018 nyaráig érheti el a 4,5 milliót. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, éves átlagban 4,2 százalékos lehet az arány, jövőre várakozásaik szerint átlagosan 3,8 százalékig süllyed. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését – vélekedett, hozzátéve: a foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat.
Borítókép: illusztráció, MTI/Koszticsák Szilárd
