Tömegével özönlöttek vissza Közép-Európába a munkavállalók, miután a koronavírus miatt nyugaton sorban álltak le az üzemek és a szolgáltatók. Súlyos aggodalmakat keltett, hogy ez a régiónkban is meglódíthatja a járványt, és a nyugaton látottnál is nagyobb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyik sem történt meg.
A járványban elhunytak száma sokkal alacsonyabb, mint az EU nyugati és déli részén, és a fertőzöttek száma a régiónkban összesen is jóval kevesebb, mint egy-egy nagy uniós tagállamban.
Az EU átlagánál még Romániában is kedvezőbbek a munkanélküliség trendjei, ahova a járvány kezdete óta 1,3 millió ember özönlött vissza, tovább terhelve a régió többi országánál sokkal rosszabb helyzetben lévő állami költségvetést. A románok szerint legalább egyharmaduk aktívan munkát keres, és fontos szerepet vállalhat a mezőgazdaságban és az ipari termelésben.
Sérülékenységet okozó tényezők a korábban kielégíthetetlen munkaerőéhséggel küszködő Közép-Európában is bőven vannak.
A Scope Ratings hitelminősítő régiós áttekintése szerint például Lengyelország munkapiaci kitettsége azért nagy, mert magas az ideiglenesen alkalmazásban állók és az önfoglalkoztatók aránya. Magyarország a globális értékláncoknak erősen kitett, és ugyanezt a sérülékenységet Csehországgal kapcsolatban is emlegetik az elemzők. Világos, hogy a régió munkaerőpiacai erősen függnek attól, milyen gyorsan tér magához a nyugat-európai termelés. A közép-európai gazdaságok azonban várhatóan kevésbé sínylik meg a válságot, mint a nyugati partnerek, és sokkal jobb állapotban vannak, mint egy évtizede, a globális pénzügyi válság éveiben.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható.
(Borítókép: 2020.05.08., Nagykanizsa, Építik a sportcsarnokot. Képen : Berki Róbert Forgács Sándor segítségével szereli a vasbeton szerkezetet. (Fotó: Szakony Attila, Zalai Hírlap)
