Az illegális bevándorlást feltartóztató magyar kerítésről sokan azt mondták, nem fogja megállítani a migrációt, mégis sikerült, és köszönet illeti a délvidéki magyarságot, hiszen nekik kellett elviselniük a határon megrekedt tömeget, és a szerb kormány is megértette lépésünket – folytatta a gondolatmenetet a kormányfő.
Magyarország ma középállami pozíciót foglal el Európában, ami nem a népesség és terület kérdése, hanem az önálló akarat érvényesítéséé, így jó mozgásteret sikerült létrehoznunk. Orbán Viktor megköszönte a Kárpát-medencei magyar szervezeteknek, hogy a nehéz helyzetekben is kitartottak Magyarország mellett, nem helyezték saját részérdekeiket a nemzet ügye elé. Hazánk nem a bevett pénzügyi, gazdasági módszerek alkalmazásával, hanem saját modell alapján hagyta maga mögött az európai gazdasági válságot, erősödött meg, segélyalapú társadalomból munkapalapút teremtett. Sikerült közel jutni a teljes foglalkoztatottsághoz, az ipari termelés arányában versenyben vagyunk Csehországgal, Németországgal. A cél az, hogy 30 százalékos legyen az ipar részaránya a gazdaságban.
A miniszterelnök szerint kulcsfontosságú szakterületeket erősített meg a kormány, így az energiaszektort, a médiát és a bankrendszert sikerült 50 százalékban magyar tulajdonba venni. Az állam megerősítette a közbiztonságot és a határvédelmet, ma Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb állama.
Ami a határon túli magyarságot illeti, Orbán Viktor eredményként könyvelte el, hogy a jó gazdasági helyzet, amelyet már a mindennapi életben is lehet érezni, megteremtette a lehetőséget az egész Kárpát-medencét lefedő oktatási rendszer megvalósításához, és a magyar gazdaságfejlesztési terv kiteljesedéséhez. Az utóbbi esetében siker, hogy végül is mindegyik szomszédos állam belegyezett a program elindításába. Ebből egyébként nemcsak a határon túli nemzetrészek, hanem Magyarország és a szomszédos országok is profitálnak.
A kormányfő bejelentette, hogy 2018 a magyar családok éve lesz, ezt a nevet viseli majd a nemzetpolitikai államtitkárság következő tematikus programja.
Ukrajnáról hosszabban beszélt Orbán Viktor. Azt mondta, a következő hónapokban szükség lesz arra, hogy továbbra is egy hangon szóljon az egész magyarság a kisebbségi jogokat csorbító kijevi törvényalkotás ellen. Aki az EU közösségéhez szeretne kapcsolódni, közeledni, nem vehet vissza az elért jogokból. Ez uniós alapkövetelmény, Magyarország, ha sérelem éri a kárpátaljai közösséget, mindig ki fog állni érte, az EU-ban is.
Orbán Viktor felszólította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, pártokat és a sajtót, hogy mindannyian támogassák az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Európai Nemzetiségi Föderatív Uniójának (FUEN) európai polgári kezdeményezését, amelyhez 1 millió európai aláírás kell, hogy az Európai Unió normát alkosson az őshonos kisebbségek jogvédelméről.
Végezetül a magyar kormányfő arra buzdította a határon túli magyarságot, hogy regisztráljon és szavazzon a következő országgyűlési választásokon. Mint mondta, nemzetpolitikai ügyekben az utóbbi években konszenzus alakult ki a parlamenti pártok között. Egyetlen hajszálrepedés mutatkozik, az egyik kispárt visszavenné a választási külhoniak választási jogát, szembeállítana magyart a magyarral.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
