A recesszió két forgatókönyvét vázolja az Euler Hermes

Hírek figyelo.hu

A koronavírus járvány gazdasági hatásait elemezve az Euler Hermes 47 ország 126 ágazatát minősítette le eggyel rosszabb kategóriába – közölte a hitelbiztosító.

Az intézet egy rossz és egy még rosszabb forgatókönyvvel számol a járvány elhúzódásának függvényében, mert mindkét esetben a világkereskedelem drasztikus visszaesése, és a vállalati fizetésképtelenségek számának növekedése várható.

Magyarországon idén 2,7 százalékos gazdasági recessziót és az év második felétől fokozódó inflációs nyomást prognosztizál az Euler Hermes, és ezzel párhuzamosan leminősítette a magyar autógyártó és beszállítói szektorok kockázati kilátását.

Jó hír viszont, hogy Magyarországot gazdaságilag sokkal jobb állapotban érte a sokk, mint 2008-2009-ben, így jóval nagyobb a mozgástér a kormányzati enyhítő beavatkozások számára.

Az Euler Hermes hitelbiztosító történetének legnagyobb, összesen 47 ország 126 ágazatát érintő leminősítését jelentette be.

Ez azt jelzi, hogy nagyon kevés gazdasági ágazat kerüli el a koronavírus hatását, így a világjárvány után már gazdasági világválságról is beszélhetünk.

– figyelmeztet Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, aki szerint a koronavírus triplasokkot okozott a nemzetközi gazdaság számára: az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás mellett kereskedelmi, pénzügyi és fogyasztási válsággal egyszerre küzdenek az országok.

A járvány miatt hozott drasztikus kormányzati intézkedések a belső kereslet összeomlását és a nemzetközi kereskedelem drasztikus visszaesését eredményezték. Az Euler Hermes kétféle forgatókönyv alapján egy rossz és egy még rosszabb szcenáriót vázolt fel a világgazdaság számára:

Rossz hír, U-alakú válsággörbe:

a járvány májusban tetőzik és szeptemberre enyhül; a határok júniusban megnyílnak.

Ebben az esetben a globalis GDP-növekedés idén 0,9 százalék, a globális kereskedelem-visszaesés 3,7 százalék, a globális fizetésképtelenségek száma pedig 14 százalékkal emelkedik.

Rosszabb hír, L-alakú, vagy kiterjesztett U-alakú válsággörbe:

12-18 hónapos egészségügyi válság, és lehetséges újrafertőződés ősszel. A határok zárva maradnak, az időszakos korlátozó intézkedéseket kiterjesztik a kormányok.

Ebben az esetben a globális GDP-változás idén 1,5 százalék mínusz, a globális kereskedelem visszaesése 10 százalékos, a globális vállalati fizetésképtelenségek száma pedig 25 százalékkal emelkedik.

A Vela Pékség mozgóboltja, egy teherautó halad a nyíregyházi Törzs utcán a koronavírus-járvány idején 2020. április 2-án. A több mint hatvanféle terméket árusító mozgóbolt öt olyan városrészbe jut el, ahol csak távol, vagy egyáltalán nem található pékség. (Fotó: Balázs Attila / MTI)

A válság által leginkább sújtott szektorok

  • a szállítás,
  • az autóipar,
  • az elektronikai gyártás
  • és a kiskereskedelem.

A szállításon belül a légitársaságok, különösképpen az eladósodott fapados cégek szenvedik meg a járványt.

Az autóiparban főleg az értékesítők és a beszállítók érintettek, de a gyártók sem kerülik el a drasztikus bevételcsökkenést, mivel az autóeladások világszinten várhatóan 10 százalékkal esnek vissza idén. Emiatt az Euler Hermes a magyar autógyártó és beszállítói szektorok kockázati kilátását leminősítette. Az elektronikai gyártók szintén csökkenő keresletet tapasztalnak világszerte, míg a kiskereskedelmi szektorban – leginkább Ázsiában – a nyitvatartási korlátozások okoznak gondot.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában – főként olyan a cégek, amelyek az építőiparban, az élelmiszeriparban vagy a szolgáltató szektorban működnek, és már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek.

És ha mindez még nem lenne elég:

a terebélyesedő pénzügyi válságot jelzi, hogy a feltörekvő piacokon az elmúlt hetekben rekordméretű, a 2008-as pénzügyi összeomláskor tapasztaltat is meghaladó forráskivonás történt, amely gyors árfolyamgyengüléshez vezetett.
.
Borítókép: Egy tokiói vasútállomásra mennek mozgólépcsőn emberek 2020. április 7-én, miután Abe Sindzó japán miniszterelnök a koronavírus-járvány miatt rendkívüli állapotot hirdetett ki Tokióra és hat másik prefektúrára. (MTI/AP/Jae C. Hong)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink