Bár a 2021-es költségvetés tervezésébe is beleszólt a jegybank év eleji adatokon alapuló idei növekedési előrejelzése, a Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek nem bírálják a jegybankot, amiért kitart az inflációs jelentésben szereplő számok mellett. Ugyanakkor a piac azt várja, hogy júniusban az MNB visszaveszi a 2-3 százalékos növekedési prognózisát – derül ki a Világgazdaság anyagából.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) változatlanul a korábban publikált 2-3 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2020-ra. A jegybank hivatalos reálgazdasági előrejelzéseit továbbra is a negyedévente megjelenő inflációs jelentés tartalmazza – közölte az MNB a Világgazdaság észrevételére, hogy a messze legoptimistább prognózis mellett
a jegybank Pénzügyi stabilitási jelentésének stresszpályái már az elemzők konszenzusához közelítő, alapesetben 3,8, extrém esetben 7,1 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak.
A legutóbbi inflációs jelentés még a veszélyhelyzet előtti, március 12-ig rendelkezésre álló adatok alapján határozta meg a makropályát – emlékeztetett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A szakember úgy látja, a jegybankok és a nagy nemzetközi szervezetek tartják magukat a korábbi publikációs rendjükhöz, ezért kommunikációs szempontból szerencsétlen lenne más előrejelzéssel előállni. Eközben egy bank makrogazdasági szakértője akár kétnaponta változtathat az előrejelzésén.
Arra a felvetésre, hogy a monetáris tanács márciusi ülése után Nagy Márton alelnök arról beszélt: az adatvezérelt módban működő tanács akár a szokásos menetrendtől eltérő időpontban is dönthet intézkedésekről, a Takarékbank elemzője arra figyelmeztetett, hogy
a jegybank március végétől, április elejétől folyamatosan lépett, számos intézkedést hozott a gazdasági folyamatok kezelésére, igaz, a növekedési prognózist nem írta felül.
Suppan Gergely szerint a márciusi inflációs jelentésben bizonyosan lefelé korrigálja majd növekedési előrejelzését a jegybank. Ő maga 3,2-3,5 százalékos visszaeséssel számol.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)