Késedelmesen lábal ki a japán gazdaság a koronavírus válságból, ami részben a vakcina késői bevezetésével magyarázható.
A Reuters friss felmérése szerint a folyó negyedévben is a vártnál jóval lassabb, 2,7 százalékos lesz az évesített növekedés, míg júliusban még 4,2 százalékos volt a prognózis.
A lemaradás a tokiói tőzsdeindex alulteljesítésében is tetten érhető. Amíg az S&P 500 az elmúlt 6 hónapban 14 százalékot emelkedett, addig a Nikkei 7 százalékot süllyedt, ami még a 4 százalékot karcsúsodó sanghaji indexnél is gyengébb teljesítmény.
Nem új keletűek a japán gazdaság gondjai – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Emlékeztetve, hogy a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a japán gazdaság még az amerikai kihívójának számított. Az akkori fellendülést elsősorban az Amerikába irányuló autóipari export hajtotta. A kilencvenes évekre azonban a szigetország versenyhátrányba került az ázsiai kistigrisekkel szemben. Azon belül is különösen Dél-Koreához képest maradt le két kulcsterületen, az elektronikában és az autógyártásban. A leszakadás hatását erősíti a japán társadalom elöregedése és ezzel szoros összefüggésben a nagy megtakarítási hajlandóság. Bár ennek van jó oldala is, hiszen miközben a japán államadósság tavaly már meghaladta a GDP 260 százalékát, még sem fenyeget az összeomlás, mert ez jórészt belső adósság. A háztartások finanszírozzák az államot. A gondot inkább az jelenti, hogy
tartósan és trendszerűen alacsony a belső fogyasztás, s részben emiatt alakult ki egy évtizedek óta gyűrűző deflációs spirál.
Ráadásul, ez kulturálisan horgonyzott, mert nem a defláció fékezi a fogyasztást, mint a nyugati világban, hanem éppen fordított az ok-okozati összefüggés.
A japán jegybankárok a pénzszóró helikoptert leszámítva már minden jegybanki eszközt bevetettek, hogy inflációt csiholjanak
– folytatta az elemző. De csak annyit értek el, hogy felduzzadt a jegybanki mérleg. És most legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a globális infláció addig élénkül, míg el nem éri a japán inflációs célt.
Erre a szinte bebetonozott alapállásra terhelődik a járványhelyzet romlása. Főként emiatt alulteljesítő a japán részvénypiac. Érdekes módon a zéró közeli kamatok idején divatjamúlt carry trade ügyletek újra megjelentek a piacon. Érdemes most japán jenben finanszírozni kockázatos amerikai. európai, ázsiai eszközöket, mert ha valahol, akkor Japánban végképp nem várható kamatemelés. Az elemző szerint összességében még sincs baj, mert az elmúlt évtizedben a japánok már megtanultak együtt élni hanyatló gazdaságukkal, s a háztartások fegyelmezetten finanszírozzák az államot.
