Májusban 2,5 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak 2019 azonos időszakához képest a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint – olvasható a lap cikkében.
Az év elején 4,7 százalékig szökött fel az infláció, majd a koronavírus hatásai miatt áprilisig 2,4 százalékig esett. Ha helytálló az elemzői előrejelzés, az egyúttal azt is jelenti, hogy megállt a drágulási ütem mérséklődése.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi előrejelzése a pénzromlási ütem további lassulását várja, a fogyasztói árindex 1,6 százalék lehetett a prognózis alapján.
A lap konszenzusa szerint a maginfláció 0,2 százalékponttal, 4,1 százalékra mérséklődhetett, azonban még mindig az MNB 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos célja felett alakulhat.
A jegybank kiemelt figyelemmel kísérte az adószűrt maginfláció alakulását, ami 3,8-ről 3,6 százalékra mérséklődhetett.
Idén a központi banki céllal megegyező, 3 százalékos lehet az éves fogyasztói árindex, jövőre pedig 3,3 százalék lehet az infláció.
Májusban csak kismértékben változhatott a drágulás üteme – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Szerinte az üzemanyagárak zuhanása lefelé, míg az élelmiszerek drágulása és a tartósan gyenge forint felfelé húzza az inflációt.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes élelmiszerüzletekben akár 30-40 százalékkal drágult a vásárlás a járványhelyzet előttihez képest, tehát területenként jelentős eltérések lehetnek az inflációban.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint áprilishoz képest fél százalékkal nőhettek a fogyasztói árak, ami szinte teljes mértékben az élelmiszerek drágulásának tudható be.
A feldolgozatlan élelmiszerek gyors áremelkedését a kedvezőtlen időjárás és az ellátási problémák okozhatták, míg a feldolgozott, tartós élelmiszerek árát az erőteljes kereslet és a korlátozott készletek nyomhatták fel.
(Borítókép: xtock, PuzzlePix/Shutterstock)
