A pénz történetét, valamint a pénzgazdálkodás működését és jövőjét bemutató, hangsúlyozottan a fiatalok érdeklődését is felkelteni kívánó kiállítást a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal szerelték fel. A 2400 négyzetméter alapterületű tárlaton több mint 200 kijelző és projektor, 54 egyedi installáció, több száz négyzetméter fizikai grafika és 133 kisfilm ismerteti meg a pénz világával a látogatókat.
Hol?
A Sándy Gyula közből a múzeum szabadon látogatható kávézóján keresztül közelíthető meg a kiállítás, a ruhatár melletti Aranybányában vehetők át a kártyák, amelyekkel a Pénzmúzeum bejárása közben tallérok gyűjthetők – ezeket a tárlat végén ajándékokra válthatjuk be.
Mi?
A látogatók megismerkedhetnek a pénz kialakulásának okaival és formáival, kipróbálhatják, milyen lenne, ha nem lenne pénz, majd megtekinthetik az MNB érmegyűjteményének legbecsesebb darabjait Szent István Lancea regis dénárjától a papírpénzekig. Több játék, UV kamra és installáció mutatja be a bankjegyek történetét és biztonsági elemeit, de a látogatók saját papírpénzt is tervezhetnek és nyomtathatnak. Az érdeklődők tesztelhetik, milyen bankárok lennének, banki csőpostán küldhetnek üzeneteket és megismerhetik az MNB történetét.
Tőzsdei szimulátor, világpénzfal és az internetes vásárlást szimuláló gép vezet be a világpénz és a világpiac működésébe, de a kiállítás felvillantja azt is, milyen lehet a jövő pénze, majd a kincsképző funkcióra kitérve az anyagi mellett, a szellemi javakat, a nagy magyar innovációkat és teljesítményeket is bemutatja.
Külön tárló idézi fel az MNB 1945-ös aranyvonatának és az ország aranytartalékát megmentő, hősies jegybanki munkatársaknak a történetét. Ennek a hőstettnek állít emléket Szőke Gábor Miklós 13 méter hosszú, 13 tonnányi rozsdamentes acélból készült Robogás című szobra is a Sándy Gyula közben.
Mennyiért?
A Postapalotában toronykilátó, a Pénzmúzeumban pedig időszaki kiállítótér is helyet kapott, de előzetes regisztrációval az állandó tárlat is ingyenesen látogatható.
