A szellemi potenciál oktatás általi értékesítése a Debreceni Egyetem (DE) egyik legsikeresebb projektje, ami évente több milliárd forint bevételt hoz az univerzitásnak. Ebben részben az játszik szerepet, hogy a mintegy 43 ezer Magyarországon tanuló fiatalból a legtöbb hallgatóval ez az egyetem bír, részben pedig az, hogy több olyan szakja is van, amin több tízezer dolláros tandíj mellett tudnak diplomát szerezni a külhoni diákok.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Az egyetem nagy létszámú stúdiumai közül az orvosképzés közel 30 ezer dolláros tandíja a legmagasabb, ami Közép-európai viszonylatban is borsosnak számít. Régiónkban egyedül a prágai Károly Egyetemen kerül többe az orvosi diploma, de számos német egyetem is akad, ahol ennél olcsóbban lehet az oklevelet megszerezni. A kevesebb hallgatóval bíró szakok közül a helikopter-, és repülőgép pilóta szakokon kell a legtöbbet fizetni, tandíja ott eléri a százezer dollárt. (Ez természetesen, nem jelenti azt, hogy ne lennének a külföldi hallgatók számára ezeknél jóval olcsóbb képzések: Szilvássy Zoltán tájékoztatása szerint vannak olyan szakok is, amik tandíja mindössze pár száz dollár.)
A DE mintegy külföldi diákja 7300 diák 129 országból érkeznek, és bár nagy számban jönnek egymással háborúban álló országokból is, ám a nemzetközi konfliktusok nem jelennek a hallgatói közösségekben. A rektor szavai szerint az egyetem a béke szigete, aminek megőrzésért az egyetem sokat tesz, bizonyítva, hogy egymás kultúráját és szokásait tiszteletben tartva nemzetközi környezetben is lehetséges a békés együttélés. Ennek a közös létnek a legnépszerűbb eseménye a Food Day, amit Jenei Attilának a Nemzetközi Oktatáskoordináló Központ igazgatójának ötlete nyomán és hathatós segítségével közel húsz éve szervez meg a helyi külföldi hallgatók egyesülete, az International Student Union. A rendezvény idén mintegy ötezer diákot mozgatott meg. 29 nemzet 30 csapat főzött, a közönség pedig, ugyanolyan lelkesedésen és fegyelmezetten állt sorba az iraki diákok által készített Dalmáért, mint az izraeliek Sabich névre hallgató népszerű street foodjáért, a palesztinok tradicionális Musakhan tekercséért, vagy éppen rózsavízzel, narancsvirággal készült szír Madloukáért,
A rektor szerint a külföldi hallgatók jelenlétét, békés beilleszkedésüket az egyetemi életbe szűklátókörűség lenne pusztán az egyetemi bevételek szemszögéből értékelni – Nekem az a személyes impresszióm, hogy elegáns, szabályzott kulturált keretek között egymás kultúrájában elmélyedünk, az nekünk is nagy hasznunkra válik. A nálunk tanuló 7300 külföldi hallgató azt is jelenti, hogy ennyivel nő a magyar felsőoktatás kibocsátása, és ez a nyilvánvaló diplomáciai előnyök mellett munkaerő-piaci előnyökkel is jár. E fiatalok egy részének ugyanis, megtetszik az ország és itt marad, itt lép ki a munkaerőpiacra orvosként, informatikusként, vagy éppen tanárként. Vagyis, folyamatos munkaerő hiánnyal küzdő területeken nyerünk többlet szakembert általuk. Akik pedig hazamennek, miközben szakmájuknak megfelelően többnyire elég potens embereké lesznek, valamilyen módon mindig is ragaszkodni fognak alma máterükhöz, ahhoz az egyetemhez, ahol diákként életük legmeghatározóbb időszakát töltötték. Ez pedig, több ezer kapcsolatot jelent különböző országokban, ami a mi országunk jövője szempontjából egyáltalán nem mindegy.
Borítókép: illusztráció, egyetemi kémiai kísérlet/Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
