A pandémia idején a kormány gyorsan reagált a gazdaság változásaira, ennek érdekében tartalmi és szerkezeti reformokat hajtott végre a központi költségvetésben – hangsúlyozta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Világgazdaság üzleti napilap, a K&H és a Mastercard által szervezett, „Innováció a pénzügyi szektorban” című üzleti fórumon.
Az államtitkár előadásában kiemelte, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló alap és a gazdaságvédelmi alap miatt valóban megemelkedett tavaly az államháztartás hiánya, ám a válság idején így lehetett újraindítani a gazdaságot, megvédeni a munkahelyeket. Az államtitkár szerint az elmúlt években a kormány egyik legfontosabb innovációs lépése volt
az útdíj fizetési rendszer bevezetése, amely napjainkban már mintegy 300 milliárd forintot hoz évente az államkasszának.
Banai Péter Benő hangsúlyozta, az elmúlt időszakban nominálisan és GDP-arányosan is emelkedett a kutatási, fejlesztési és innovációs támogatás, miközben jelentősen bővült a vállalatok és az egyetemek, a kutatóintézetek és KFI-szervezetek közötti együttműködés.
Banai Péter Benő
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Az állam által nyújtott támogatás 2021-ben 20 milliárd forinttal magasabb, mint tavaly, és a következő évben további növekedés várható, miközben adókedvezményeket is kaphatnak a vállalkozások a K+F beruházások támogatására. Az államtitkár előadásában arról is beszélt, hogy digitalizációs megoldásokat alkalmazva fehéredést szolgáló intézkedéseket vezettek be a gazdaságban, ennek jelentős szerepe volt abban, hogy az adószerkezet növekedés-baráttá alakulhatott át. Jelezte: a gazdaság kifehérítése egyébként a GDP mintegy 2-3 százalékát, hozzávetőleg 700-800 milliárd forint bevételt jelent a központi büdzsé számára.
Az Európai Unióban a GDP bővülését, az életszínvonal alakulását nézve Görögországot megelőztük, Portugáliát beértük
– hangzott el az üzleti fórumon, amelynek kerekasztal-beszélgetésén Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője és Boris Martinovic, a Mastercard igazgatója elemezte a jelenlegi gazdasági folyamatokat.
Boris Martinovic szerint a felmérések alapján a pénzügyi ismeretek és az elektronikai eszközök, az applikációk használatával kapcsolatban jelentős lemaradás tapasztalható a lakossági ügyfelek és a vállalkozások részéről is hazánkban.
Így kevésbé használják ki azokat a digitális lehetőségeket, amelyek már elérhetőek Magyarországon.
Jelezte, hogy nagyon jól kiépített elektronikus fizetési rendszer működik az országban, és komoly felelősség hárul a biztonsági megoldásokra, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyre sokasodó és gyors tranzakciók biztonsággal érjenek célba.
A napokban nyilvánosságra hozták, hogy az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ez némi lassulást mutat,
Németh Dávid szerint a magyar gazdaság nem tud tartósan 5 százalék feletti növekedést produkálni, de a 3-3,5 százalékos bővülés tartósan elérhető.
Regős Gábor arról szólt, hogy nem tudható, mikorra oldódhat meg a chip- és alapanyaghiány, de az infláció és a koronavírus újabb hulláma is kockázatot jelent a gazdasági bővülést tekintve.
(Borítókép: Getty Images)
