Milyen bor mellé ül le egy nyári este a legszívesebben?
Egy habzó- vagy gyöngyözőbor mellé, de vicces, mert ma épp ezek ellenkezőjét kellett lekóstolnom, és az is jól esett. Az Attila cuvéenket, a csúcsvörösborunkat hozta fel a férjem, hogy az évjárat palackozása előtt kóstoljam meg én is.
Rendben volt?
Igen, megnyugodtam, mehet a palackba.
Két éves a nagyobbik, fél éves a kisebbik fia – tartott szünetet a munkában miattuk?
Ez egy családi vállalkozásnál egyszerre megoldható és megoldhatatlan. A kiváló munkatársaim persze tehermentesítettek, amikor nagyon picik voltak a gyerekek. De mivel a férjem és az apukám is a cég vezetői, ezért egyértelmű, hogy minden folyamatban lévő ügyről tudok. Lehet, hogy az első hetekben nem mentem be mindennap a pincészetbe, de teljesen sosem álltam le. A gyerekek számára szerintem az a fontos, hogy az anyukájuk egyensúlyban legyen, és ehhez nekem elengedhetetlen a munka. Az édesanyám ebben a legnagyobb támaszom: ha az egyiket elviszi játszani, a másik pedig alszik, akkor dolgozom. Ehhez meg kellett tanulnom fejben gyorsan átkapcsolni, és pelenkázás után hirtelen a céges problémákra fókuszálni.
Új kihívásokkal kell szembenézniük?
Már a pandémia alatt is tapasztaltuk annak hátrányát, hogy nem képeztünk elég tartalékot, mert a bevétel visszaforgatásának, az új beruházásoknak a hívei voltunk. Közben felelősséggel tartozunk közel száz emberért, akiket nem szerettünk volna elengedni, hiszen a szállodaiparban, a vendéglátásban, de a pincészetben is óriási érték a jól felépített szakembergárda. Így a biztonságos működés érdekében átstrukturáltuk a gazdálkodásunkat, most viszont új problémák érkeztek. Az alapanyaghiány miatt palackokat „vadásznak” a borászok. Ukrajnában több üveggyár üzemelt, és ezek kiesése nem egy ország ellátását érinti. Egyrészt harminc-negyven százalékkal drágábban tudunk palackot rendelni, másrészt foglalnunk kell időben, hogy maradjon nekünk is. Az áremelkedések érintik az összes alapanyagunkat a faládától kezdve a kartonpapíron át a dugóig.
Hogyan működik a családi válságstáb, mi az egyeztetések menete?
Összeülünk nálunk, a családi házunkban. Lejön az apukám, és a férjemmel kiegészülve, hármasban egyeztetjük a stratégiát. Édesapám véleményére mindig kíváncsiak vagyunk, bár háborús helyzettel vagy Covid-válsággal még ő sem találkozott, de a tapasztalata mindenképp jól jön. Vannak már kérdések, amelyekbe nem szeretne beleszólni, kéri, hogy döntsünk mi, tehát igazából nincs vita köztünk.
Gondolkozott már azon, hogy miként tanulja meg egy gyerek értékelni azt, amit örökölni fog? Főleg egy ilyen nagy gazdaság esetében, amelyhez borászat, szálloda és étterem is tartozik.
Én nagyon hálás vagyok, hogy jókor születettem, és együtt nőhettem, fejlődhettem a céggel. Egy egészen kis szőlőterülettel indultunk, ahol ugyanúgy segítenünk kellett a testvéremmel, mint a kilencvenes évek elején, amikor megnyílt a panziónk. A nyári szünetben takarítottam a szobákat, reggelit adtam a vendégeknek. Ha valaki bort vett, mentem a garázsba, ragasztottam a címkét a palackra. Gyerekként is élmény volt megtapasztalni mindezt, benne lenni a sűrűjében. A mi fiainknak más kihívásokkal kell majd megküzdeniük. Ha úgy döntenének, hogy érdekli őket a borászat, akkor biztos, hogy nekik is meg kell ismerniük az összes részfolyamatot. Ki kell menniük a szőlőbe dolgozni, beállni a gépsor mellé, hogy lássák, a palackokat (és a pénzt sem) a fáról szüreteljük. Azt is meg kell érteniük, hogy csapat nélkül nem működik a cég.
A jelenlegi vezetői skilljeit befolyásolták azok az évek, amelyeket más munkahelyen töltött?
Abszolút. Amikor befejeztem a főiskolát Budapesten, nem szerettem volna még hazajönni Villányba. Először egy adótanácsadó cégnél dolgoztam, majd egy filmforgalmazó pénzügyi vezetője lettem. Zöldfülű voltam, néha orra estem, de tanultam belőle. Aztán visszahúzott a szívem, mert láttam, hogy mennyi szépség rejlik a borban, s azt is, hogy lenne rám szükség, tudnék olyat hozni a vállalkozásba, ami új és előrevisz.
Ami egyértelműen Önhöz köthető, az a 2019-ben, több éves svájci fejlesztés után kihozott kozmetikai termékcsaládja. Miért döntött úgy, hogy belép erre a telített piacra?
Nyilván felmértük a terepet, de a kezdők bátorsága is hajtott minket. Viszonylag egyedinek éreztük, hogy egy borászat a saját alapanyagát használja fel egy magasra pozícionált skin care termékcsalád kialakításához. 2010 óta foglalkozunk a szőlőmag feldolgozásával, és készítünk szőlőmagolajat, illetve -őrleményt. A kékszőlők magjából kinyert olaj ugyanis rendkívül gazdag bioaktív antioxidánsokban – ezt kamatoztatjuk a bőrápolóinkban is. Azt már korábban megtapasztaltuk, hogy a szőlőmagkivonatok egészségre gyakorolt jótékony hatásait is évekbe telt eljuttatni az emberekhez. A kozmetikai termékeknek ugyanígy be kell érniük, és mi hagyunk nekik időt. A szállodánk wellness-részlegében egyébként a nyitás óta szőlőmagolaj-alapú test- és arckezeléseket végzünk, hogy megmutassuk a vendégeknek a szőlő másik oldalát is.
Ha szabadságon van, akkor is ezt a pörgős tempót hozza?
Pár nap kell, hogy áthangolódjak, és ne a céges ügyeken kattogjon az agyam. Igaz, ha utazunk, akkor is dolgozunk, mert a férjemmel az éttermekben, szállodákban analizáljuk az ételeket, nézzük a miliőt, keressük, hogy mit tudunk hazavinni, és a mi ízlésünkre átformálva hasznosítani.
Mi az, amit a legkevésbé, és amit a legjobban szeret a munkájában?
A legkevésbé az adminisztratív feladatokat. A legjobban pedig a borok összeállítását, a kóstolási folyamatban való részvételt. Gyönyörű látni, ahogy a hordóban külön-külön pihenő tételek a megfelelő házasítás után milyen harmonikus, szép egyensúlyba kerülnek. És megszületik, amiért egész évben dolgoztunk.
A teljes interjú a Figyelő hetilap 24-es számában jelent meg.
