Ha valóban csak marketingfogás lenne, és nem lenne mögötte valós tartalom, rég megbukott volna a kampány. Azt még a balosok is elismerik, hogy gazdag emberként víziója van a világról, amit a saját pénzével támogat. Akkor hol van itt a marketingfogás? Éppen a vízióval van a baj, a nyitott társadalom eszméjével, amit rá akar erőltetni a világra, így hazánkra is. A jobboldali keresztény kormánynak azonban másféle víziója van, ami gyökeresen szemben áll Soros nyitott társadalmával. Ő viszont az alapítványain keresztül kéretlenül is ezt erőlteti. Akkor vajon nem jogos-e a kampány?
Újra és újra előkerül a régi lemez, hogy Soros harminc évvel ezelőtt is liberális volt, ő nem változott. Bezzeg Orbán Viktor! Ösztöndíjasként elfogadta a pénzt tőle, most meg ellene kampányol, ő változott meg, liberálisból nem antidemokrata lett. Az, hogy a kereszténydemokrácia is demokrácia, az nem jut el a balosok füléhez. Egyébként Orbán Viktor egy természetes fejlődésen ment keresztül, ahogyan az ország, amely az elnyomó szocialista, egyházellenes uralom után lassan visszatért a gyökereihez, amely a nemzettudaton és kereszténységen alapul. Eközben a nyugati világ is haladt a fejlődés útján, klasszikus liberalizmusa neoliberalizmusba fordult át. Itt történt a nagy változás és elfordulás a régi, szerény eszméktől, haladás egy morál nélküli humanizmus felé, amiben már nincs Isten. A volt szocialista országok, közöttük hazánk meg éppen megtalálta Istent, az elvesztett morális eszmét. Valójában Soros világa változott meg, ő lett családellenes a plurálisnak nevezett családmodellel, ami szemben áll a hagyományos család képével. Orbán ezt képviseli, míg Soros alapítványai az azonos neműek házasságáért és az LMBTQ jogokért küzdenek. Ehhez jött még a migráció támogatása is.
Két ellentétes világnézet feszül egymásnak. Soros eszméivel minden posztszocialista ország szemben áll, és Orbán különösen élen jár ebben, szinte mutatja az utat a többieknek. Ezért vált fekete báránnyá az EU-ban, mert félnek, nehogy követőkre találjon. A Sargentini-jelentés is egy politikai támadás volt csupán.
Az EU retteg Orbántól, mert a nyugatiak kapituláltak a nyitott társadalom morál nélküli eszméjével szemben. Nagyon szeretnének Orbánnal példát statuálni, ami elveszi a kedvét a többieknek (a közép-európai országoknak) a nyílt társadalom elleni lázadástól. Zajlik a csata, a világ szeme Orbánon, nem hagynak ki egy alkalmat sem, hogy undok és hamis jelzőikkel teleaggassák. Ezt végzi itthon az ellenzék is, mert programot nem tudnak mutatni, csak trágár jelzőket kreálni. Rosszul vannak, ha azt hallják, hogy Orbán sikeres politikus, rögtön Hitlert és Sztálint emlegetik, illetve a nem létező diktatúrát és zsarnokságot. Igyekeznek elhazudni a gazdasági eredményeket is.
„Honnan veszi a kormány a jogot?” – merül fel a kérdés baloldali körökben. Talán a kétharmados győzelem okán, ami feljogosítja a nyitott társadalom elleni politikára. „Pedig hát a nacionalizmus teszi tönkre a világot” – szól a balos ellenvélemény a nyitott társadalom védelmében. A nemzetpolitika már nacionalizmus a balliberálisok fejében, holott nincs semmi köze hozzá. A nacionalizmus mindig más nemzetekre támad, magát előre tolva. Csak hogy a magyar kormány nagyon is igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a többi nemzettel, tehát már itt sántít a dolog.
A baloldali média véleményvezérek egyenesen dicshimnuszt zengnek a nyitott társadalomról. Egyesek azt mondják a nyitott társadalom eszméje vér nélküli átalakulást hozott, az átmenet előnyeit mindenki élvezte eddig. Most meg jön egy ilyen kormány, aki azt mondja, hogy ez nem kell, ez egy veszélyes ideológia. Megfogalmazzák a klasszikus posztmodern kiszólást, miszerint „Virágozzék minden virág”. E szerint hagyjuk Sorosnak, hogy építgesse csak a nyitott társadalmat. A minden virág virágzása maga az értékrelativizmus, ahol nincs jó meg rossz, igaz és hamis között különbség. A kormány meg hogy merészel az értékek védelmében hadat viselni? Miért akar egyáltalán a keresztény kultúra mentén építkezni, melynek határozott elképzelései vannak arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Például jónak tartja a férfi és nő házasságán alapuló biblikus házasságmodellt és nem jónak az azonos nemű párok házasságát. Jónak tartja az egységes társadalmat és nem jónak a multikulturalizmust.
A hangadók szerint már a kiindulópont ostobaság, miszerint a nyitott társadalom liberális ideológiája gátolná a bőséges gyermekáldást. Csupán a kapitalizmus az oka a demográfiai fogyásnak, amikor az ember a saját egzisztenciájával lett elfoglalva. Nem ideológia az oka, minek szól ebbe bele a kormány? Mint már annyiszor, úgy most is kiderült, hogy képtelenek megérteni, hogy a túlhajszolt szabadság, ami szabadosságba fordult, a morál és Isten nélküli állapot, amit a nyitott társadalom képvisel, egyenesen generálja a fukuyamai „gyermek nélküli kultúrát”. Már Fukuyama, az amerikai közgazdász 2000-ben rámutatott arra, hogy az értékrelativizmus, a vallásos értékek elvesztése hozta magával a gyermek nélküli kultúra kialakulását.
Azt mondják, Soros nem tagadja a szakralitást, csakhogy ez nem igaz, mert könyvében egyértelműen rámutat, hogy Istent elutasító korlát nélküli szabadság az ideája. Amelyik nemzetállam ennek érvényesülését akadályozná, azt pedig meg kell büntetni, gazdaságilag szankcionálni. Fő vádként hangzik el, hogy a kormány értékeit hatalmi eszközökkel akarja elérni. Ki hajlamos erőszakra? A Kurucinfó és a mostani kormány között a baloldali véleményvezérek nem találtak különbséget. Holott az ellenzéki oldalon egyre másra jelennek meg fenyegetések a kormány ellen, hol börtönnel, hol akasztással fenyegetőznek, ami nagyon is emlékeztet bennünket a szocialista tempóra. Aki mást fogalmaz meg, mint a baloldali ellenzék és ide értendő most már a Jobbik is, azt börtönnel fenyegetik. Akkor ki az erőszakos?
Elhangzik az óriási csúsztatás, miszerint „minden média kormánykritikus”. Azaz nem is újságíró az, aki nem fogalmaz meg dühöngő kirohanásokat a kormány ellen. Így került képbe a durvuló közbeszéd, a mocskos ürülékbeszéd. A kormány ellen kirohanó Nagy Blanka ocsmány trágár beszédére azt mondják: „Miért ne? Ocsmány világban élünk!” Egyöntetűen Bayert kezdték szidni, aki az „ifjú hölgyet” koszos kis prolinak vagy hasonlónak nevezte. Persze ebből csak az „ifjú” volt igaz, „hölgynek” semmiképpen nem volt nevezhető a 18 éves lány, akinek minden szava durva káromkodás volt a tüntetésen. Ezzel vívott ki elismerést a baloldaliak szemében, emiatt Frans Timmermans, az EB alelnöke is fontosnak találta a vele való találkozást, amikor az MSZP kongresszusára Magyarországra érkezett. Ehhez csak gratulálni tudunk a baloldalnak, mert egy trágárkodó fiatal lány lett a szimbóluma a hazai és külföldi baloldalnak.
A keresztény kultúra szerint:
„Mert aki szeretne örülni az életnek, és jó napokat látni, óvja nyelvét a gonosztól…”(1Pét3,10-11)
