Tovább erősítette a Balaton pozícióit a járványhelyzet a nyaralók piacán, ami az árak minimum tízszázalékos emelkedésével járt. Az árnövekedés rekordere a Velencei tó, ahol 35 százalékkal értek többet az ingatlanok. A kereslet növekedését jelzi, hogy az Otthon Centrum hálózatában a pandémiával súlyosbított tavalyi évben tíz százalékkal több nyaraló cserélt gazdát, mint a vírus megjelenése előtti időszakban. A trend folytatódott, az árak az idei első két hónapban már hat százalékkal nőttek.
A járványhelyzet nemcsak a lakóingatlan piacon hozott változásokat, de megnövekedett az érdeklődés a nyaralók és üdülőingatlanok iránt is
– összegezte az Otthon Centrum legfrissebb tanulmányának adatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, a járványhelyzet érezhető változásokat generált az üdülőingatlanok piacán, mivel a távmunka és a távoktatás bevezetésével komoly igény mutatkozott arra, hogy a családok a nyaralójukban töltsék a karantént.
Az Otthon Centrum hálózata 10 százalékkal több nyaralót értékesített tavaly, mint 2019-ben. A növekvő kereslet az árakra is hatással volt, jellemzően 10-20 százalékos emelkedéssel kellett számolniuk a vevőknek.
A Balaton-partra hasonló mértékű átlagos növekedés volt jellemző, de például a legfelkapottabb városban, Siófokon a korábbi másfélszereséért is elkeltek ingatlanok.
A térségben továbbra is Siófok, Balatonfüred, Balatonlelle és Zamárdi a legdrágább, átlagosan 450-550 ezer forint között kell fizetni egy négyzetméterért. Nyugat felé haladva, Budapesttől távolodva az ár feleződik, de szinte minden tóparti településen elérte már a 200 ezer forintot a nyaraló ingatlanok fajlagos négyzetméterára. De nemcsak Budapesttől, hanem a tóparttól való távolság is erősen befolyásolja az árszintet, ahogy nő a távolság vízparttól, egyre megfizethetőbbek az ingatlanok.
A Balaton-felvidék festői tájai méltán népszerűek, az itt elhelyezkedő falvak többségében a négyzetméterár 130 és 200 ezer Ft körül ingadozik.
Az Otthon Centrum által közvetített adás-vételek alapján például Lesencetomajon és Cserszegtomajon 155 ezer forintot kértek négyzetméterenként, de a tóparttól kicsit távolabb elhelyezkedő Rezin átlagosan csak 130 ezret.
A Velencei-tó is sokat drágult. A tavalyi átlagosan 355 ezer forintos négyzetméterár 35 százalékkal haladta meg a 2019. évi árakat.
A piacot hajtja a tó településeinek elhelyezkedése, hiszen a napi ingázás is vállalható. Budapestre, és Székesfehérvárra is kényelmesen el lehet jutni.
De annak sem kell feltétlenül lemondania a vízparti környezetről, akinek laposabb a pénztárcája: a Tisza-tó mellett egy négyzetméterre vetítve átlagosan 108 ezer forintért lehetett nyaralót vásárolni, és itt az éves árnövekedés sem volt vészes, csak 5 százalékkal haladta meg a 2019. évi fajlagos átlagárat.
A legdrágábbnak Tiszafüred bizonyult, ahol 150 ezer forint, Abádszalókon 90 ezer forint, Tiszaderzsen viszont már csak 42 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár 2020-ban.
A tranzakciók számában is a Balaton vitte a prímet, az Otthon Centrum bázisán realizált eladások kétharmada a térséghez köthető, de a népszerű fürdőhelyeken és hegyvidéki falvakban is sokan vásároltak nyaralót. 2021 első két hónapjában a piac két meghatározó árszegmensben volt élénk. Kisebb részben a 25-30 milliós vagy az ennél drágább, nagyon jó állapotú és népszerű vízparti vagy a vízparthoz közeli ingatlanok a keresettek. A többség az ennél olcsóbb – de szép környezetben, nagyvárosokból jól elérhető kisebb házakat, illetve a nagyobb telkeken lévő, de még nem téliesített ingatlanokat részesítette előnyben.
Az idei nyaralópiaci várakozásokkal kapcsolatban Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, hogy a kormányzati korlátozó intézkedések bizonytalan hossza miatt korai előrejelzéssel szolgálni, annyit azonban már az első két hónap adatai alapján látni: idén is erős lesz a kereslet.
Az idei forgalom ötven százalékkal haladta meg a tavalyi év ugyanezen időszakában mért értéket. Az élénk kereslet az árakban is megmutatkozik, a tavalyihoz képest az idén értékesített nyaralók átlagos négyzetméterára 6 százalékos emelkedés után 262 ezer forint/négyzetméterre nőtt
– mondta az elemzési vezető.
(Borítókép: A nagymarosi kompkikötő és környékének látképe: balra a Maros Étterem jobbra egy büfé, középen a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi épületének, a római katolikus templomnak a tornya, a Börzsöny hegység oldalában pedig családi házak és nyaralók láthatók. (MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán)
