Az 1848-49-es szabadságharc 12 pontja közül a kilencedik már megfogalmazta a Nemzeti Bank iránti igényt. Miért kellett mégis 1924-ig várni arra, hogy létrejöjjön az intézmény?
Már a reformkorban felmerült az önálló Magyar Nemzeti Bank igénye, hiszen a kor politikusai is tisztában voltak azzal, hogy a jegybank hiánya visszaveti a hazai gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Korábban az Osztrák Nemzeti Bank felügyelte a magyar pénzügyeket, majd az 1867-es kiegyezés után, 1878-tól az Osztrák-Magyar Bank – mint a Monarchia jegybankja – már két egyenrangú főintézettel szolgálta a gazdasági életet. Ebben a pénzintézetben kezdte pályafutását Popovics Sándor is, aki később a Magyar Nemzeti Bank első elnöke lett. Az OMB bécsi és budapesti központja közel fél évszázadon át, egészen a Monarchia felbomlásáig látta el a dualista alapon működő jegybank funkcióját. A XIX. század utolsó harmadában fellendült a gazdasági élet: cégek, vállalatok és pénzintézetek alakultak hazánkban. Ez idő tájt a jegybank fiókjainak száma Magyarországon negyvenkettőre emelkedett, ám az igazi pénzügyi ugrás a századfordulóra tehető, ekkorra a hitelintézetek száma a kétezret is meghaladta. Az első világháború után az Osztrák-Magyar Bank megszűnt, és
hazánk ötmillió forint értékű nemesfém állományára alapítva jött létre 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank.
Három dátum köré szervezzük az idei ünnepléssorozatot: az első április 26. – ekkor született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról szóló törvény, a második május 24. – ekkor alakult meg a részvénytársaság, illetve június 24. – amikortól gyakorlatilag is megkezdte működését a bank.
Az elmúlt száz év legendái közül melyik a személyes kedvence?
Az Aranyvonat története, amelyről egy harmincöt perces dokumentum-játékfilmet is készítettünk, és amit csütörtökönként ingyenesen vetítünk a Pénzmúzeumban. A Cannes-ban díjat nyert film linkjének QR-kódja a nyolcadikos és a tizenkettedikes állampolgári ismeretek tantárgyhoz készült pénzügyi munkafüzetekben is benne van, így akár iskolai órákon is levetíthető. A film megtörtént esetet dolgoz fel, jelesül azt, amikor a második világháborúban, a német megszállás idején
a Magyar Nemzeti Bank dolgozói krimibe illő körülmények között, az Aranyvonaton menekítették ki, és helyezték biztonságba az ország aranykészletét,
hogy az se orosz, se német kézre ne kerülhessen. Az Aranyvonatról a Pénzmúzeum A pénz útja című kiállítása is megemlékezik.
Januárban az egyik legolvasottabb cikk a Világgazdaságon arról szólt, hogy mennyit kaphat ma egy papír 200 forintosért az, aki őriz belőle a fiókban. Ennyire népszerű ez a téma?
Ezt mi is tapasztaljuk. Az MNB rendelkezik az ország második legnagyobb numizmatikai és bankjegytörténeti gyűjteményével. Több mint hetvenezer tárgy van az intézmény birtokában, és ez folyamatosan bővül, sok az ingyenes felajánlás, de aukción is vásárolnak a kollégák, ha hiányzó darabra lelnek. Azt látjuk, hogy a numizmatika rajongóinak tábora meglehetősen népes, sőt elmondhatom, hogy
numizmatikai workshopjaink hatalmas érdeklődés mellett zajlanak.
Múzeumpedagógiai foglalkozásaink éppúgy népszerűek, mint a havonta esedékes nyílt napjaink. De említhetném a Kávéházi beszélgetéseket is, ahol egy téma szakértőjével diskurálunk könnyed, közérthető módon, ismeretterjesztő jelleggel a pénz aspektusairól.
A teljes cikkben még erről olvashat, ha ide kattint:
A száz évvel ezelőtti jegybank feladataiban különbözött-e a jelenlegitől?
Milyen relikviákat őriznek a múltból?
Hogyan vált be a Pénzmúzeum, mennyire szeretik a látogatók?
A Pénzmúzeum társadalmi szerepvállalása hogyan nyilvánul meg?
Merre tart most a múzeum? Milyen tervekkel készülnek a jövőre?
Hogy áll az ország a pénzügyi tudatosság terén?
Fotó: Magyar Nemzeti Bank
