Merkel pártszövetsége, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD képviselői pénteken hat napi tárgyalás után megállapodtak koalíciójuk megújításának kereteiről. A megbeszélések során az adózástól a migrációig a kérdések-problémák széles körét tekintették át. A két párt közölte, hogy megvan a közös nevező – immár elkezdődhetnek a tényleges koalíciós tárgyalások.
A lap szerint az új német kormány március végén alakulhat meg, jó fél évvel a választások után. Merkel sorsa most azon múlik, hogy az SPD tisztségviselői elfogadják-e a kancellár ajánlatát. A pénteki megállapodás legfontosabb témája a költségvetés és a gazdaság volt. Napirenden van összesen 46 milliárd euró többletkiadás, többnyire jóléti célokra. Ebből 10 milliárd euró adócsökkentésre van előirányozva a következő 10 évre – főleg az alacsony keresetűek javára. Ez jóval kevesebb, mint az előzetes várakozás. A tervek között szerepel a nyugdíjak emelése is, erről azonban egyelőre nincs megállapodás.
A Merkel táborába tartozókkal nem lesz könnyű az adócsökkentést elfogadtatni. Viszont várhatóan kedvezően fogadják azt, hogy a két párt megállapodott a migránsok számának korlátozásáról – évi 220 ezerben. Martin Schulz, az SPD elnöke “kiválónak” nevezte a pénteki megállapodást. Merkel a politikai életbenmaradásért küzd. Korábbi koalíciós tárgyalásai sorra vallottak kudarcot, ami belföldön és külföldön is megtépázta reputációját. A pártok pénteken megállapodtak abban is, hogy növelik Németország uniós befizetéseit – főleg infrastrukturális beruházásokra mehet ez a pénz.
A megállapodás hírét üdvözölte Emmanuel Macron francia elnök, aki már alig várja, hogy elkezdődhessenek az új német kormánnyal a tárgyalások az EU és az eurozóna általa javasolt reformjairól.
Német közgazdászok és más pártok vezetői nincsenek túl jó véleménnyel a megállapodásról. “A program főleg a jóléti kiadások növelésére fókuszál. A jövedelemadó csökkentése elhanyagolható mértékű” – mondta a lapnak Clemens Fuest, az egyik legtekintélyesebb német gazdaságkutató csoport, az Ifo elnöke. Fuest kifogásolta, hogy az adócsökkentések nem érintik a magasabb jövedelemi rétegeket.
Christian Lindner, a szabaddemokraták vezetője szerint a tervezett adócsökkentés “túlságosan kicsi ahhoz képest, hogy mekkora a költségvetési többlet és nem lesz vonzó a globális adóversenyben”.
Összességében megállapítható, hogy a pénteki megállapodás egy lépést ugyan jelent előre az új német kormány megalakítása felé, de a folyamat nagyon messze van még a végétől. A szociáldemokratáknak a január 21-én tartandó kongresszusukon kellene rábólintaniuk az egyezményre. Ezt követően kezdődhetnek csak el a tényleges koalíciós tárgyalások.
Az SPD-n belül máris mutatkoznak a repedések. A párt ifjúsági szervezetének elnöke, Kevin Kühnert közölte, hogy nem lett volna szabad megállapodni a migránsok számának korlátozásában és a gazdagok adóterheit növelni kellett volna. A szocdemek alacsonyabb beosztású tisztségviselői – akik közvetlenül tartják a kapcsolatot a választókkal – ellenzik az újabb nagykoalíciót, amely immár a harmadik lenne Merkel 12 éves regnálása alatt. Az SPD katasztrofális vereséget szenvedett el a szövetségi törvényhozási választásokon. A tagság abban bízik, hogy ellenzékben jobban tudja növelni szavazói bázisát.
Ha immár a harmadik körben sem sikerülnek Merkel koalíciós tárgyalásai, a kancellár előtt két út áll. Vagy kisebbségi kormányt alakít, vagy előre hozott, megismételt választások kiírását próbálja meg elérni az államfőnél. Ez utóbbiban azonban egyik nagy párt, a CDU és az SPD sem érdekelt. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis nagyjából a tavalyihoz hasonló eredmény születne – maradna a politikai patthelyzet.
Ugyanakkor a közvélemény-kutatások azt is mutatják, hogy egy újabb nagykoalíció választói támogatottsága igen csekély. A szavazók csupán 53 százaléka gondolja úgy, hogy jó dolog lenne, ha Merkel belefogna negyedik kancellári ciklusába. Tavaly decemberben még 56, januárban 61 százalék támogatta ebben Merkelt. Merkel népszerűsége 2015-ben kezdett el zuhanni, amikor úgy döntött, hogy megnyitja a német határokat a migránsok előtt – mondta a The Wall Street Journalnak Oscar Niedermayer, a Berlini Szabadegyetem politikatudományi professzora. A kancellár főleg a konzervatív szavazók voksaiból vesztett sokat. Martin Schulz, a szociáldemokraták vezetője szintén nagy nyomás alatt van. Pártja csaknem felét elvesztette választóinak. Az SPD az elmúlt 15 évben minden általános szövetségi törvényhozási választást elvesztett.
