Szoros összefüggés van a fizetési módok megítélése és aközött, hogy azokat a fogyasztók milyen gyakorisággal használják – mutatta ki a Digitális Fizetési Index (DFI), az az évente megjelenő mérőszám, amelynek célja, hogy átfogó képet alkosson a magyarországi fogyasztók fizetéseinek a digitalizációjáról, és mintegy iránytűként segítse a piaci szereplőket a fejlesztések során és a szabályalkotásokban.
A DFI az infrastruktúra, a tudás és a használat indexpilléreire támaszkodva egy 100-as skálán, számszerűsítve mutatja meg a piac fejlődésének mértékét. Az Index első értéke 51 pont, az infrastruktúra 64, a tudás 51, a használat 38 pontot ért el. Az indexet kidolgozó Mastercard szerint a használat alacsonyabb pontszáma arra mutat rá, hogy jelentős növekedési lehetőségek rejlenek a digitális fizetési módok fogyasztók általi használatában, azaz rendelkezünk ismeretekkel, de még nincs elég tapasztalatunk a digitális fizetési módokról, vagy valamiért tartunk az újdonságoktól.
Kétségtelen, hogy minél régebben tudunk egy fizetési alternatíváról, annál több lehetőségünk van megismerni, kipróbálni és aktívan használni a mindennapokban.
A DFI szerint a digitális fizetési módokkal kapcsolatos személyes tapasztalat javítja a kényelem és a biztonság megítélését, így gyakoribb használatra ösztönöz. A felmérések során megkérdezett fogyasztók még mindig a készpénzes fizetést tartják legbiztonságosabbnak. Utána következik az érintésmentes fizetés POS-terminálon, az átutalás, a kártyás fizetés POS-terminálba behelyezéssel, az online fizetés a kártyaadatok megadásával, a másodlagos számlaazonosítókkal indított azonnali átutalás. Ezt követi a QR-kódos fizetés, a mobiltárcás fizetés a POS-terminálon és az online fizetés tárolt kártyaadatokkal, a fizetés okosórával a POS-terminálon, az online fizetés mobiltárcával és a sereghajtók: az online részletfizetés és a részletfizetés fizikai POS-terminálon. A kényelem szempontjából magasan vezet az érintésmentes fizetés, majd a készpénz következik, a többi alternatíva pedig nagyjából hasonlóképpen oszlik meg, mint a biztonságosság megítélésénél.
Érdekes statisztika készült a QR-kódos fizetésről alkotott vélemények alapján.
Bár a legtöbb válaszadó a kártyás fizetést preferálja, ezért zárkózik el a megismerésétől, sokan nem láttak még olyan webhelyet, amely QR-kódos fizetést kínál, egy részük nem ismeri a működését, vagy éppen nem szeretné megadni az e-mail címét a vásárláshoz, addig csupán 6%-uk véli úgy, hogy a QR-kódos alternatíva nem biztonságos. Az online fizetéshez használt bankkártyák online módon tárolása (kártyaadatok elmentése) gyorsabb fizetést tesz lehetővé a kártyabirtokosnak, de egy felmérés szerint a válaszadók több mint fele szerint a kártyaadatok tárolás, nem biztonságos, vagy fél menteni ezeket az adatokat. Ezekre az aggodalmakra lehet válasz például
a kártya hitelesítő adatait helyettesítő, de önmagukban nem használható tokenek, azaz algoritmus generálta számsorok alkalmazása.
A DFI ismertetése, kiemelten a tudás pillér elemzése céljából, a Mastercard és a Növekedés.hu november 16-án online konferenciát szervezett Digitális Fizetési Index: A magyar lakosság tudásának szintje és emelésének lehetőségei címmel. A konferencián az Index és a tudás pillér eredményeinek bemutatása mellett Balogh László a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs főtitkár-helyettese, Sz. Pap Judit, a MNB Pénzügyi Ismeretterjesztési Központ főosztályvezetője és Vasné Botár Ágnes, a Keleti Károly Közgazdasági Technikum igazgatója beszélgetett a Növekedés.hu főszerkesztője, Kamasz Melinda moderálásával. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy A Digitális Fizetési Index mérőszámainak pozitív változásához szükséges a digitális fizetési alternatívák ismeretének minél szélesebb körben való népszerűsítése, amelynek egyik fontos lépése a köznevelésen belüli pénzügyi edukáció.
(X)
A Digitális Fizetési Index egy függetlenül mérőszám, amely bemutatja a hazai piacdigitális érettségét infrastruktúra, tudás, valamint a használat szempontjából. A DFI referenciaként működik majd, összehasonlítási alap évről évre, mely segít nyomon követni a piac alakulását, és így segíthet megalapozni a piacfejlesztési és szabályozási törekvéseket is. |
A cikk a Mastercard támogatásával készült.
(Borítókép: Getty Images)