Még kell egy kis idő, hogy minden részadatot kiadjon a KSH, de a legfontosabb mutatókból már megbízható becsléseket készíthetünk az elmúlt évről. Tény, hogy tavaly június óta 4,7 millió felett volt a foglalkoztatottak létszáma, ami éves átlagban 4 millió 696 ezer főt jelent a szakértő számításai szerint. A nők már tavaly március óta 2,2 milliónál többen dolgoztak, így éves átlagban is 2 millió 204 ezer fő volt a dolgozó hölgyek létszáma. A foglalkoztatottak között a nők létszáma 41 ezer, a férfiaké pedig 20 ezer fővel bővült havi átlagban. A növekedés nagyobb része tavaly is az inaktívok csökkenéséből fakadt, kisebb részét adta csak a mérséklődő munkanélküliség. Mindössze 176 ezer fő volt a munkanélküliek átlagos létszáma, 19 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A nők 80 ezren, a férfiak 96 ezren voltak átlagosan munka nélkül.
Jelentősen javult a 20-64 évesek foglalkoztatásái rátája Fotó: Licska Balázs LB Békés Megyei Hírlap
Az unió élvonalában
Ezzel összecsengenek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai is, miszerint történelmi minimumon volt a nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt évben. Az álláskeresőkön belül a pályakezdők száma és aránya is a minimumon állt. Míg a rendszerváltás óta több, mint húsz éven keresztül a magyar iskolarendszer folyamatosan termelte a diplomás és szakképzett munkanélküli pályakezdőket, addig most már sokkal jobb munkaerőpiaci kompetenciákkal végeznek a pályakezdők. Szalai Piroska rámutatott: a 20-64 éves korcsoport múlt évi átlagos foglalkoztatási rátája a becslések szerint 80,2 százalékra javult. Az Európai Unió országaiban 2021-ben még mindössze 3 ország volt 80 százalék felett. Az orosz-ukrán háború, a szankciók és az energiakrízis ellenére tavaly szinte mindenhol bővülés történt. Az Eurostat adataiból a tavalyi első három negyedév számait ismerjük, ebből arra lehet következtetni, hogy 2022-ben sem fog nyolcnál több ország bejutni a 80 százalék felettiek klubjába. Hollandia, Svédország, Észtország, Csehország, Németország, Málta és Dánia esélyes még erre rajtunk kívül. A legjobb is csak kicsit lehet magasabb 82,5 százaléknál. Tavaly már csak hét ország foglalkoztatási szintje volt 75 százalék alatt, ezek Franciaország, Belgium, Spanyolország, Horvátország, Románia, Görögország és Olaszország, az unió átlaga azonban mégsem érte el a 2020-ra megcélzott 75 százalékot még az elmúlt évben sem, a szakértő becslése szerint a mérték 74,6 százalék körül volt.
A foglalkoztatási szint 2010 óta 17,7 százalékponttal javult
Szalai Piroska rámutatott: a foglalkoztatási szintben a 2010 óta elért 17,7 százalékpontos javulásunk Málta után a második legnagyobb az EU-ban. Lengyelország és Csehország is 10 százalékpont feletti növekedést tudhat magáénak, és Szlovákia is 8 százalékpont felett emelkedett. Így Lengyelország és Szlovákia 76,5 százalék körül álltak, Csehország pedig már csupán 1 százalékponttal jár előttünk, 82,2 százalékon volt az elmúlt évben. Összességében elmondható, hogy a V4 minden országa jól teljesített. Kimagasló eredmény, hogy a legjobbak között találhatjuk hazánkat, míg 2010 körül a sereghajtók között voltunk. Érdemes megjegyezni, hogy a közfoglalkoztatásban levők száma 75 ezerre csökkent, ami 12 ezerrel kisebb az előző évi létszámnál és a 2010-es szintnél is alacsonyabb – tehát a növekedés az elsődleges munkaerőpiacon történt. Az önfoglalkoztató vállalkozók száma 10 ezerrel nőtt, közülük is nem a társas, hanem az egyéni vállalkozók száma emelkedett. Tehát a KATA szabályozás módosítása nem csökkentette azoknak a számát, akik a vállalkozásukból élnek, és nem a főállásuk mellett vállalkozók. A piaci szolgáltatások területe bővült legjobban, de az iparban – köztük az építőiparban – dolgozók száma is emelkedett. A részmunkaidősök átlagos száma viszont csökkent, már csupán 239 ezren voltak átlagosan, de a teljes munkaidőben dolgozók száma 75 ezerrel volt magasabb a megelőző évinél. Fontos, hogy a 20-64 évesek között a teljes munkaidőben dolgozók aránya hazánkban a legmagasabb egész Európában. Arányaiban a legnagyobb bővülést a nyugdíjhoz közeli korcsoportokban tudjuk kimutatni, de a 25-34 évesek foglalkoztatási rátája is jelentősen emelkedett. Emellett a legjelentősebben az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája javult. Érdemes tudni, hogy hazánkban a 20-64 évesek között az uniós átlagnál jóval kisebb a legfeljebb alapfokú végzettségűek részaránya.Még a high-tech szférában foglalkoztatottak arányáról nincsenek hozzáférhető tavalyi adataink, már évek óta ott vagyunk az unió élmezőnyében. 2021-ben például negyedik legnagyobb volt hazánkban a csúcstechnológiai iparban és a tudás-intenzív szolgáltatások területén dolgozók részaránya a foglalkoztatottak között. A csúcstechnológiai iparban dolgozó nők aránya pedig a második legnagyobb volt hazánkban.
A bérek is jelentősen nőttek
A foglalkoztatás-bővülés és a munkanélküliség csökkenése tavaly jelentős bér és keresetemelkedéssel járt együtt Magyarországon. Tavaly 14,5 százalék volt az éves átlagos infláció és 17,5 százalék körüli a bruttó átlagkereset emelkedése, 18,2 százalék körüli szinten állt a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset emelkedése, és 20 százalékos a minimálbér és garantált bérminimum növekedése. Sőt, a 15,2 százalékos nyugdíjas fogyasztói árindex mellett 18,2 százalékot ért el a teljes átlagos nyugdíjnövekedés. Hazánkban addig, amíg a munkaerőpiac ilyen eredményes tud maradni, nincs ok az aggodalomra a nyugdíjak, a GYED, a megváltozott munkaképességűek juttatásai és egyéb nyugdíjszerű kifizetések miatt sem – jelezte Szalai Piroska.
