A héten több adattal is jelentkezik a KSH – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője. Szerdán a második negyedéves szolgáltatás-külkereskedelmi adatok jelennek meg. Az első negyedévben a szolgáltatások exportjának euróban számított értéke 12,6 százalékkal, míg az importé 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyenleg ezzel 2375 millió eurót tett ki, ami 1836 millió eurós javulás az egy évvel korábbihoz képest. Érdemes kiemelni a turizmust Regős Gábor szerint: itt az export 24,9 százalékkal, míg az import 44,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit euróban számítva, azaz a magyar háztartások külföldi költései jelentősen megugrottak, sokkal többet utaztunk külföldre, mint egy évvel korábban. A turizmus adatát a második negyedéves adatközlésben is érdemes lesz kiemelten figyelni.
Tovább javulhatott a külkereskedelmi mérleg Fotó: Shutterstock
Csütörtökön a második negyedéves beruházási adatok mellett a júliusi ipari termelői árak adatai látnak napvilágot. Az első negyedévben a beruházások éves szinten 2,8 százalékkal csökkentek, míg negyedéves összehasonlításban egy százalékkal emelkedtek. Az egyes ágazatok beruházási teljesítménye eltérően alakult: míg a beruházásokon belül kiemelt súllyal bíró feldolgozóipar beruházási volumene 7,3 százalékkal nőtt, addig a közigazgatás ágazaté 33,8 százalékkal visszaesett az állami beruházások visszafogásának eredményeként. Tekintettel az állami és önkormányzati forráshiányra, a magas kamatkörnyezetre és az uniós források visszatartására, a második negyedévben is mérséklődő beruházási aktivitásra számítunk – tette hozzá Regős Gábor.
Az ipari termelői árakat a világpiaci energiaárak normalizálódásával párhuzamosan szintén egy normalizálódás jellemzi: bár éves alapon még növekednek az árak (júniusban 6,4 százalékkal), havi alapon már jellemzően csökkenés látszik (1,3 százalék). Az ipari termelői árak lassabb drágulása remélhetőleg júliusban is fennmarad, hiszen ez segíti az infláció letörését. Erre különösen is szükség van a belföldi értékesítés esetében, ahol júniusban még 29,8 százalék volt az áremelkedés.
Pénteken a második negyedéves részletes GDP-adatokat és a júniusi külkereskedelmi termékforgalmi adatok második becslését teszi közzé a Hivatal. Az első becslésből tudjuk, hogy a gazdaság teljesítménye a második negyedévben a várakozásoknál érdemben kedvezőtlenebbül alakult: negyedéves alapon 0,3, míg éves alapon 2,4 százalékkal mérséklődött, miközben az elemzői konszenzus negyedéves alapon már bővülést várt. A második becslésből kiderül, hogy mi okozta a vártnál kedvezőtlenebb adatokat, illetve ez alapján elindul az előrejelzések frissítése – amely vélhetően jellemzően recessziót mutat majd az idei évre nézve. Az első becslés alapján a külkereskedelmi forgalom júniusi adatai kedvezően alakultak, a közel 1,5 milliárd eurós többlet rekordot jelentett. Emögött az export euróban számított értékének 11,1 százalékos növekedése, míg az import 4,7 százalékos csökkenése húzódott meg – részletezte Regős Gábor. Az export bővülését az árak emelkedése mellett a volumen növekedése is okozhatta, míg az import mérséklődésében a fogyasztás és a beruházás zsugorodása miatti alacsonyabb importkereslet mellett az energiaárak csökkenése játszott szerepet. Az új adatközlésből kiderül a cserearány és a volumenek változása, illetve az egyes termékcsoportok külkereskedelmének alakulása – tette hozzá.
Kedden ülésezik a jegybank Monetáris Tanácsa. Várakozásaink szerint folytatódik a monetáris kondíciók fokozatos lazítása: bár az alapkamat továbbra sem változik, az effektív kamat, azaz az egynapos betéti eszköz kamata 100 bázisponttal csökkenhet. Ezt a dezinflációs folyamatok és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása lehetővé teszik. A kérdés nem is ez, – vélekedett Regős Gábor – hanem hogy hangzik-e el valamilyen iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mi történik azt követően, ha szeptemberben az egynapos betéti eszköz kamata eléri az alapkamatot: folytatódik-e a lazítás, és amennyiben igen, milyen ütemben. E tekintetben kulcskérdés lehet a forint árfolyamának alakulása, hiszen a gyenge forint nem segíti az infláció letörését, és amint látjuk, mérsékli a gazdasági teljesítményt is.
Péntek este dönt a Moody’s Magyarország adósbesorolásáról. Eddig hazánk a hitelminősítőnél a Baa2 kategóriában volt (azaz a bóvli szinttől kettővel feljebb) stabil kilátással. A legvalószínűbb kimenetelnek az tűnik, hogy a hitelminősítő nem változtat minősítésünkön, esetleg negatív kilátással látja el azt. A hitelminősítés szempontjából kedvező a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása és az infláció lassulása, ugyanakkor kedvezőtlen a technikai recesszió, a költségvetésre nehezedő nyomás, illetve az Európai Bizottság pénzvisszatartó politikája.
Az Eurostatnál a csütörtöki nap ígérkezik mozgalmasnak Regős Gábor szerint: megjelenik az eurózóna augusztusi inflációjának gyorsbecslése, továbbá a júliusi munkanélküliségi adat. Júliusban az eurózóna inflációja az előző havi 5,5 százalékról 5,3 százalékra csökkent, míg havi alapon 0,1 százalékkal mérséklődtek az árak. Az élelmiszerek drágulása szintén lassult, az előző havi 11,6 százalék után már csak 10,8 százalékot tett ki az eurózónában. Az új adatközlésből kiderül, hogy sikerült-e tovább mérséklődnie az eurózóna inflációjának, valamint a magasabb inflációval rendelkező régiós országok pénzromlásának. A piac 5,1 százalékos éves áremelkedést vár augusztusban. Júniusban a munkanélküliségi ráta az eurózónában 6,4, míg az Európai Unió egészében 5,9 százalékot tett ki, ami éves alapon 0,3, illetve 0,2 százalékpontos csökkenést, míg havi alapon stagnálást jelent. Az energiaválság tehát európai szinten sem okoz jelentősebb problémát a munkaerőpiacot tekintve. A legnagyobb, bár mérséklődő tendenciát mutató munkanélküliség Görögországot (11,1 százalék) és Spanyolországot (11,7 százalék) jellemezte, míg a legkisebb Máltán (2,6 százalék), illetve Cseh- és Lengyelországban (2,7 százalék) volt.
A Fed monetáris politikája szempontjából érdemes lesz figyelni a pénteki munkaerőpiaci adatközlést az USA-ból. Az elmúlt két hónapban a munkaerőpiac bővülési üteme érdemben lelassult a világ legnagyobb gazdaságában, havi bázison júniusban és júliusban is kevesebb mint 200 új nem mezőgazdasági álláshely keletkezett. Amennyiben az augusztusi adat is ehhez hasonlóan alacsony számot mutathat, az erősítheti azon várakozásokat, hogy szeptemberrel a Fed lezárja kamatemelési ciklusát, amely a dollár gyengülését és így a forint erősödését vonhatja maga után.
Borítókép: MTVA/Nagy Zoltán
