A Monarchia bukásának következménye Trianon

Hírek
Száz éve hullott szét az Osztrák-Magyar Monarchia, száz éve tört ki az őszirózsás forradalom, száz éve lépett hatalomra Károlyi Mihály. Az évfordulók alkalmából a Figyelő történészekkel készített interjút. Gerő András, a  Habsburg Történeti Intézet igazgatója és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a Monarchia és Magyarország szempontjából beszéltek az 1918-as esztendőről.

Gerő András elsősorban a Monarchia bukását látja Trianon előszelének. A soknemzetiségű szuperállamban meglévő etnikai ellentétek ellenére azonban a Monarchia mégis működőképes volt. 1918-ban azonban megszűnt az összetartó erő és felszínre kerültek a nemzetiségi ellentétek. Ennek eredője már a Monarchia fénykorában is fennálló, a nemzetiségek egymáshoz való viszonyának problémái. Gerő András úgy fogalmaz: „a magyar azt gondolta, hogy az osztrák, a német nyomja el őt, a román azt gondolta, hogy a magyar nyomja el őt, a szlovák is úgy élte meg, hogy a magyar nyomja el őt.”

Szakály Sándor Magyarország és az őszirózsás forradalom kapcsán kiemelte: Károlyi Mihál egyik legnagyobb hibája, hogy naivan hitt abban, hogy a győztesek méltányosan bánnak majd a vesztes féllel. Szakály elhibázott lépésnek tartja a hadsereg leszerelését és a belgrádi egyezmény aláírását is, ugyanakkor közel sem biztos, hogy markánsan másképp alakultak volna az események, ha nem a „vörös gróf” lép hatalomra.

A témáról bővebben olvashatnak a Figyelő október 31-én megjelent számában.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink