A produktivitás és a jobb kommunikáció érdekében a fiatal munkavállalók igyekeznek minden segédeszközt bevetni, ha állást keresnek, így akár a mesterséges intelligenciát is. A végzős főiskolások 47 százaléka hajlana rá, hogy a ChatGPT-vel írassa meg az önéletrajzát vagy a motivációs levelét, a Z-generáció 25 százaléka pedig már használt is AI-robotot annak érdekében, hogy jobb esélyekkel induljon egy állásinterjún.
Az amerikai HR-szakemberek 39 százaléka viszont zérótoleranciát alkalmaz az AI-technológiával kapcsolatban: ha kiszúrják, hogy a jelentkező helyett a ChatGPT több erőfeszítést tett a beadott anyagba, az illetőt biztosan nem hívják be interjúra.
Póta-Salgó Réka, szervezetfejlesztési coach és HR-tanácsadó szerint itthon nem eszik ilyen forrón a kását. „Egyrészt a CV és a motivációs levél csak az első lépés egy álláskeresés folyamán, amelynek összeállításához amúgy is online segítséget vesznek igénybe a jelentkezők: mintákat néznek, programokat alkalmaznak a megszerkesztéséhez. Ha ezt nem teszik, és nincsenek tisztában azzal, hogy miként kell ma kinéznie egy korrekt önéletrajznak, akkor esélytelen, hogy eljussanak a személyes találkozóig.”
A HR-tanácsadó a Világgazdaság kedvéért összeállította a saját önéletrajzát a mesterséges intelligencia segítségével. Ez egyrészt igényelt munkát a részéről, hiszen be kellett vinnie az adatait, másrészt úgy találta,
a ChatGPT nem formázza, nem strukturálja olyan jól az információkat, ahogy azt mondjuk a Canva szoftver megteszi. „Az adatok sorrendjére és kategorizálására rákérdezett, ez segítség lehet annak, aki még sosem vagy nagyon régen keresett munkát” – fogalmazta meg a véleményét.
Póta-Salgó Réka úgy gondolja, a ChatGPT egyszerűen a legújabb technológia, amihez ilyen esetben nyúlhatunk, és nyilván a fiatalok próbálgatják is, de ez tekinthető akár a progresszív gondolkodás jelének. Az igényes, elütésmentes önéletrajz elengedhetetlen, és ha ezt a Chat GPT-nek köszönheti a jelentkező, ám legyen, legalább szánt rá időt. Ha viszont nem olvassa át, nem szűri ki az esetleges tévedéseket belőle, az nyilván a munkája minőségéről ad képet.
Fotó: Shutterstock
Egy frissen végzett álláskereső esetében a tapasztalatot nem tudja felturbózni egy robot sem, csak a körítést, amivel viszont egy gyakorlott HR-es nem sokat foglalkozik.
„Ha felismerném, hogy robot írta valakinek a jelentkezését – és nyilván, ha ez elterjed, gyorsan fel fogják ismerni a HR-esek –, akkor is behívnám egy személyes találkozóra, amennyiben az illető megfelel az első körös kívánalmaknak. Egy beszélgetés során pedig alap, hogy rákérdezünk arra, ami homályos vagy bizonytalan az önéletrajzban, így a ferdítésekre gyorsan fény derül.”
A szakértő szerint a kérdés megítélésénél az sem elhanyagolható, hogy mire keres munkavállalót: az IT-osztályra vagy kreatív szövegírónak – utóbbi esetében nyilván semmiképp nem plusz pont, ha idegenkezűség fedezhető fel a beadott anyagban.
„A motivációs levélben mindenképp fontos, hogy a jelölt valami személyeset adjon át, mutasson meg magából, és a ChatGPT előtt is azt láttam, hogy ennek megfogalmazásához sokan sajnos a netes sablonok közül, mondjuk a LinkedIn generált szövegeiből illesztenek be egy-egy személytelen mondatot – ez a taktika azonnal kiszűrhető.”
Ha valaki azzal fordulna a mesterséges intelligenciához, hogy „miként ragyoghat ki a sok közül az önéletrajzom?”, ezt a kérdést a google is megválaszolja neki. A másik, amin elgondolkodhatunk, hogy
képes-e egy chatbot az adott álláshirdetésre optimalizálni egy jelentkezési anyagot.
„Talán a hangsúlyok kialakításában lehet szerepe – véli Póta-Salgó Réka –, de a részletekbe a beszélgetés során egy jó HR-es belemegy, tehát könnyen kideríthető, hogy az illető egy projektbe mélyen beleásta-e magát vagy csak elküldött egy e-mailt azzal kapcsolatban. Olyan turpisságokat el szoktak rejteni a jelentkezők, hogy tíz éves munkatapasztalatot jelölnek meg, miközben három gyerekük van, és ha rákérdezek, kiderül, hogy valójában két évet dolgoztak a területen, bár volt munkaviszonyuk. Néha viszont lyukakat hagynak a felsorolásban, mert nem tartják érdekesnek, hogy két évig pincérkedtek külföldön. Miközben ebből a nyelvtudás, a rátermettség, a kommunikációs felkészültség is szűrhető, így lehet, hogy örül neki a munkaadó.”
Borítókép: illusztráció, forrás: Shuttestock
