Jelezte: több okra is visszavezethető, hogy napjainkban népszerűek a hazai és a külföldi befektetési alapok, ennek csak egyik oldala, hogy idén február-márciusban nagy összegű szja-visszautalást kapott a magyar lakosság jelentős része. Az elmúlt két évben több tényező együttesen azt idézte elő, hogy a lakossági megtakarítások állománya dinamikusan megemelkedett. Ezzel párhuzamosan az infláció is megnőtt, emiatt a korábban nagyon vonzó lakossági állampapírok, például a MÁP Plusz, már kevésbé népszerű befektetésnek számít.
A BAMOSZ elnöke elmondta: sajnos, emellett a forint árfolyama az utóbbi időben jelentősen meggyengült, és ez arra is ráirányította a figyelmet, hogy a forinton kívüli devizabefektetésekben is érdemes gondolkodni, megosztani a befektetéseket. Ezek a hatások együttesen okozták azt, hogy nőtt a befektetési alapokban őrzött vagyon. A legdinamikusabban egyébként a külföldi befektetési alapok, az úgynevezett lux alapok iránt nőtt meg az érdeklődés. Ezeknek az alapoknak az aránya korábban nagyon kicsi volt Magyarországon, öt-tíz évvel ezelőtt a lakosság befektetési alap állományán belül csupán pár százalékot tett ki, most már ez a hányad felugrott körülbelül 10 százalékra.
A cikk teljes terjedelmében a Figyelő üzleti hetilap csütörtöki számában olvasható.
Címlapkép: Getty Images
