Annyi magánügyi szálat gyorsan bele is szövök a történetbe, hogy jómagam is zsigerig hatoló tapasztalatokkal hagytam magam mögött a matek érettségit, így maradtak a betűk. Amikor megszületett a fiam, eldöntöttem, hogy nem fogom arra szocializálni, hogy "fujj, matek, jajj számok", hanem a mindennapi élet részévé tettem a számolást. Számoltunk, csoportosítottunk, összeadtunk és kivontunk kavicsot, kölesgolyót, almát, pénzt, mindig, mindenhol, erőltetés nélkül.
Vicces és szórakoztató feladványokat találtam ki, számkártyáztunk, így még nagycsoportban megtanult sakkozni, francia kártyával huszonegyezni, sudokuzik. A történetnek nem az a tanulsága, hogy milyen szuper anya vagyok, hanem az, hogy a számolást, a rejtvények megfejtését folyamatosan be lehet építeni egy kisgyerek életébe, így nem az iskolában éri sokként a számolás, mint feladat. Az emberkísérlet tehát biztató stádiumban van, de még most jön az iskola.
A Warwick egyetem docense szerint az emberek többsége a közoktatásban fordul el a matematikától, sőt egyötödük szorongás tüneteit is mutatja. A félelem és a stressz pedig krónikus alulteljesítésben nyilvánul meg. Tegye fel a kezét, aki ezt jól ismeri! A matematika világának szebbik végén maguk, a matematikusok vannak, akik lubickolnak a problémák megoldásában, kreativitásukat megélik, és pazarul szórakoznak.
A két csoport között meg ott van a Mariana-árok. Egy matematika tanárnak pedig nincsen más vágya, mint hogy ezt az árkot betemesse, és mindenki számára hozzáférhetővé tegye a tantárgynak a szépségeit. De mi mindent kellene ehhez tudniuk a szülőknek és a tanároknak?
Igazi netes tanársztárrá vált az ausztrál Eddie Woo, nagyon népszerűek az előadásai. Eddie azt mondja, a matematika tanításakor hatékonyabb a miértekre fókuszálni, ahelyett, hogy ismétléses gyakorlásra késztetnénk egy gyerekeket. Sokkal intenzívebb a sikerélmény, nagyobbat robban az agy, ha intuíciójuk fejlődik, és maguk jönnek rá a válaszokra.
Minden ország a saját módszertana szerint tanítja a matematikát, de egyáltalán nem biztos, hogy minden gyereknek az a legkedvezőbb metódus. A túlságosan elvont, izolált matematika tanítás a lányoknak például nem kedvez. Ha viszont a számolást összekapcsolják a valósággal, azaz életszerű és való életből választott példákkal oktatnak, akkor az jobban ösztönzi a gyerekeket, hogy megértsék a problémát. Magyarul a szöveges feladat ne Kukutyinban a zab hegyezéséről szóljon.
A nehéz matematika feladat megoldása nagy erőfeszítést kíván a gyerekektől, és a küzdelem idővel stresszessé válik. A szakemberek azt mondják, ez egy összetett érzelmi helyzet a gyerek számára. Viszont minden egyes siker növeli a gyerekek önbizalmát, meg kell tanítani nekik azt is, hogy a matematika olyan, mint a hegymászás: sok erőt igényel, de felérve a csúcsra csodás érzés körbepillantani. A tanároknak azt is tudniuk kellene, hogy a hegymászók között vannak magányos harcosok, és csapatjátékosok, ezért észre kellene venni, ha egy gyereknek párban, vagy kiscsoportban jobban megy a tanulás.
Mivel a matematikai szorongás átöröklődhet egyik generációról a másikra, a szülőknek fontos szerepe van, hogy tudatosan kerüljék ennek átadását. Az a szülő, aki azt mutatja a gyermekének, hogy a matematika egy gyönyörű tárgy, megadja az esélyt a gyerekének, hogy a legjobban fizetett szakmák felé vegye majd az irányt.
