A román államfő egyebek mellett felkeresi a csíksomlyói ferences kegytemplomot, a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzemet, a csíkszeredai megyeházán pedig a térség háromszáz választott önkormányzati képviselőjének és közigazgatási tisztségviselőjének jelenlétében tartandó tanácskozáson vesz részt. A vita a Következetesség és átláthatóság – a jó gyakorlat példái Hargita és Kovászna megyében címet viseli, de a székelyföldi elöljárók arra készülnek, hogy kényes kérdéseket is felvessenek Johannisnak, hiszen az elmúlt egy hónapban olyan nyilatkozatokat tett, amelyek elégedetlenséget szültek az erdélyi magyarok körében, főként a két székely megyében, ahonnan államfővé választásakor Johannis 90 százalékos támogatást kapott, a legnagyobb arányút Romániában.
Azóta, 2014 ősze óta csalódniuk kellett a német nemzetiségű, de klasszikusan román nemzetvédő politikusként megnyilvánuló Johannisban, aki legutóbb Brüsszelben is példaértékűnek minősítette országa kisebbségpolitikáját, Berlinből pedig azt üzente a múlt havi kormányválság idején, hogy nem lesz etnikai autonómia Romániában. Az üzenet a legvehemensebb magyarellenes hangulathoz igazodott, akkor érkezett, amikor jobb- és baloldalról egyaránt azért támadták a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget Bukarestben, mert a balliberális kormány támogatása fejében kérte, hogy fogadják el kulturális autonómiát is tartalmazó, 2005 óta a román parlamentben porosodó kisebbségi törvénytervezetet, és nyilvánítsák a romániai magyarság hivatalos ünnepnapjává március 15-ét, illetve bővítsék az anyanyelvhasználati jogokat a helyi közigazgatásban. Etnikai alapú autonómiáról szó sem esett. A székelyföldi autonómia sem etnikai alapú, hanem területi alapú lenne, mint amilyen Olaszországban a dél-tiroli. A kulturális autonómia pedig egy olyan kisebbségi önkormányzatot jelent, mint amilyennel a magyarországi vagy a szerbiai nemzetiségek is rendelkeznek, s arról szól, hogy a kisebbségeket érintő oktatási, kulturális és tájékoztatási kérdésekben, a források elosztásában egy-egy közösség maga dönt.
Mindenesetre a székelyföldi önkormányzati (tanácsi) vezetők, polgármesterek arra készülnek, hogy „kipakolnak” Klaus Johannisnak. A maszol.ro hírportál megkeresett néhány elöljárót, köztük Tamás Sándort, Kovászna megye RMDSZ-es tanácselnökét, aki így nyilatkozott: van néhány kérdés, amit határozottan másként látunk, mint az államfő, és ezekben a kérdésekben szeretnénk nyomatékosítani az álláspontunkat. Ilyen az anyanyelv- és szimbólumhasználat korlátozása, a csíksomlyói búcsú az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felkerülésének elgáncsolása és az államelnöknek a magyar közösséggel kapcsolatos kijelentései.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint Klaus Johannisnak már 2015 elején el kellett volna látogatnia a Székelyföldre. „Meg kellett volna mutatnia, hogy fontos számára a kisebbségi szász közösséghez való tartozás, ehelyett románabb akart lenni a románoknál. Sok olyan gesztusa volt, amellyel a magyar közösséget sértette, például az, hogy elvette Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga kitüntetést, vagy az, hogy soha nem üzent a magyaroknak március 15. alkalmából. Ez az elmúlt két és fél év egyelőre csalódás volt számunkra, úgyhogy erre a látogatásra egyfajta nulladik pillanatként is tekinthetünk, amelyet követően másként kellene viszonyulnia hozzánk” – fogalmazott a háromszéki megyeszékhely polgármestere.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke az mondta, hogy a három székely megye (Maros megye is) legfontosabb gondjait igyekeznek felvetni az államfőnek. Nagyon jónak tartom a székelytermék-mozgalom bemutatását, amely pozitív példa arra, hogy sok helyi, kis- és családi vállalkozás meg tud maradni és erősödni" – magyarázta.
A csíkszeredai politikus szerint arról is kívánnak beszélni az államfővel, hogy a csíksomlyói búcsú is az UNESCO-világörökség része legyen. „Bízom benne, hogy e témakörben pártfogóként fog megszólalni" – tette hozzá Borboly, aki abban is reménykedik, hogy elszaporodott medvék okozta veszélyhelyzet kapcsán választ kapnak arra, hogy az emberi életet mennyire védi meg a román állam. Számítunk rá, hogy az államelnöki hivatal meghívja a parlamenti képviselőinket is” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Hargita Megye Tanácsának elnöke. Klaus Johannis ugyanis nem értesítette sem az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, sem pedig a magyar szervezet székelyföldi parlamenti képviselőit keddi székelyföldi útjáról.
Látogatásának időzítése talán nem független attól, hogy pont aznap kezdődik a Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy közötti útvonalon elhelyezkedő Tusnádfürdőn a jövő hét végéig tartó XXVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amely a magyar nemzetpolitikai kérdések között fontos szerepet szán ezúttal is az erdélyi, székelyföldi magyarság autonómiatörekvéseinek. Erre a székelyföldi rendezvényre jelentős számú magyarországi kormányzati tisztségviselő és jó néhány külföldi vendég is érkezik, szombaton pedig Orbán Viktor miniszterelnök tartja meg szokásos beszédét az autonómiáért küzdő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, Tőkés Lászlóval tartott fórumon.
Borítókép: MTI/EPA/Julien Warnand
