Minden ötödik dolgozó magyar gondolkodik azon, hogy más munkába kezdjen, vagy már keresi is az új lehetőséget.
A munkavállalók és munkakeresők negyede érzi egyre laposabbnak, üresnek és egyhangúnak a munkával töltött napjait,
s véli úgy, hogy valahol máshol jobban tudná kamatoztatni a tehetségét. A biztosnak vélt állás feladásától való félelem, a megfelelő anyagi biztonság elvesztése mellett, az információhiány jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban. A válaszadók több mint 60%-a nincs tisztában a képességeivel, ahogy a munkaerőpiac elvárásaival sem – derül ki a SkillX Technologies Zrt. legfrissebb reprezentatív felméréséből.
Az elmúlt évtizedek állandó és általános munkaerő-piaci trendjévé vált a munkaerőhiány, az egyenlőtlen és szakszerűtlen, strukturálisan nem megfelelő erőforrás, a munkavállalói önismeret hiánya és a fluktuáció. „Ez a kutatás olyan máig megoldatlan munkaerő-piaci kérdéseket hozott felszínre, melyeket a tegnap válaszai már nem orvosolnak” – fogalmaz Marosi László, a SkillX Technologies Zrt. társalapító-vezérigazgatója.
A Pulzus Kutató által készített felmérés szerint
a magyarok felének van munkája és nem tervez váltani. Leginkább a 40-59 évesek és a diplomások körében jellemző, hogy maradnak azon a munkahelyen, ahol vannak (64, illetve 56 százalékuk).
Minden ötödik magyar gondolkodik azon, hogy valami másba kezdene, vagy már keresi is az új lehetőséget, ez leginkább a férfiakra jellemző. A válaszadók tíz százalékának egyáltalán nincs munkája, de szeretne találni, közöttük több a nő. A 18-39-évesek kéttizede, a 40-59 évesek egytizede szeretne a munkaerőpiac résztvevője lenni.
A magyar dolgozók és munkakeresők negyede érzi egyre laposabbnak, üresnek és egyhangúnak a munkával töltött napjait, s véli úgy, hogy valahol máshol jobban tudná kamatoztatni a tehetségét. Ez főként a férfiakra, a fiatalokra, a diplomásokra jellemző érzés. Minden ötödik válaszadó régóta játszik a gondolattal, hogy más karrier után néz.
A munkások egy építkezésen a Friedrich-Ebert-Strasse, az Alter Markt, valamint a Városi és Állami Könyvtár között. 2021. július 15, Brandenburg, Potsdam.
Fotó: Soeren Stache / Europress / AFP / Soeren Stache
A munkavállalók 7%-a olyan pályakezdő, aki nem biztos benne, miben tudna igazán kiteljesedni,
s háromtizede érzi jól magát a munkahelyén, az „álommunkát” megtalálva – jellemzően a nők, az idősebbek és a diplomások.
A biztosnak vélt állás feladásától való félelem (46%), a megfelelő anyagi biztonság elvesztése (36%), s a „nem tudom, hol találhatnék jobbat” (32%) jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban, úgy a férfiak, mint a nők számára.
Ezek a félelmek leginkább a 40-59 éveseket tartják vissza. Érdekes, hogy az információhiányt a 18-39 és a 40-59 évesek is okként jelöltek meg, s hogy mindezeket a fővárosban említették a legtöbben. Az alapfokon végzettek féltik leginkább feladni a meglévő munkájukat, míg a diplomások számára a mostani munkahelyükön meglévő anyagi biztonság szerepel első számú visszatartóerőként. Kevesen (13%) érzik úgy, hogy nem értenek máshoz.
Munkahelyváltáskor a legjellemzőbb szempontok:
a fizetés (67%), a képességeknek, kompetenciának való megfelelés (54%), a fejlődési lehetőség (51%) és a munkavégzés helye (49%).
A fizetés (74%), a fejlődési lehetőség (67%), a továbbképzéseken való részvétel (57%), az előrelépés (52%) a 18-39 évesek számára a leginkább mérlegelt szempont, amikor munkahelyváltásról gondolkodnak. A diplomások számára az anyagiak (73%) után a fejlődési lehetőség (58%), s a képességeknek, kompetenciának megfelelés (57%) a legfontosabb. Budapesten számít legjobban a fizetés (77%), s legkevésbé a cég hírneve, brand-je (16%).
A dolgozók, munkakeresők több mint 60%-a nincs tisztában a képességeivel, s a munkaerőpiac elvárásaival.
A nők magabiztosabbak, 39%-uk teljes mértékben ismeri önmagát és a lehetőségeit.
Az életkor előrehaladtával nő a reális helyzetértékelés. Míg a 18-39 évesek alig harmada (29%), a 40-59 évesek esetén 36%-nyian, a 60 évesek vagy idősebbek 58%-a teljes mértékben biztos magában. A kutatásból az is kiderült, hogy mindez nincs összefüggésben sem az iskolai végzettséggel, sem a lakóhellyel: közel azonos mértékben magabiztosak az alap- és felsőfokon végzettek, s a településtípusok bontásában sem mutatkozik különbség.
(Borítókép: Getty Images)
