A csaknem százhuszonegy kilométer hosszú, a Balatontól a Dunáig húzódó Sió nem csak a tó többletvizének a levezetését szolgálja: a csatorna egyben a Közép-Dunántúl vízrendszerének a gerince. Így az immár két és fél éve tartó, a tervek szerint a következő esztendő augusztusában befejeződő felújítása kiemelten fontos a magyar tenger és a térség vízgazdálkodása szempontjából.
Új zsilipek
A 19 milliárd forintos költségvetésű, európai uniós és állami finanszírozású projekt súlyponti eleme a siófoki leeresztő- és hajózsilip, valamint a balatonkiliti mederduzzasztó átépítése, továbbá magának a csatornának a részleges rekonstrukciója – közölte a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Figyelő érdeklődésére küldött szakmai háttéranyagában. A hajózsilip átépítésével már végeztek, és a mederduzzasztó is elkészült, a leeresztőzsilip kivitelezésében pedig most tartanak a szakemberek a vasbeton szerkezet kialakításánál. A beruházástól egyebek mellett azt várják, hogy a vízleeresztési kapacitás a jelenleginek a kétszeresére nő.
Ennek elérése érdekében a csatorna egyes mederszakaszain kotrást is végeztek, továbbá magasítottak az árvízvédelmi töltésrendszeren. A vízügy ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy egy következő invesztíció részeként szükség lesz a Sió teljes, a vízleeresztő képességet tovább növelő felújítására.
Pillanatnyilag a csatorna teljes hosszán hajózási zárlat van, de a mezőgazdasági műveléssel összefüggő öntözési igények kielégítése zavartalan, és a Balaton szabályozásához szükséges többletvizek elvezetése ugyancsak biztosított
– tudatta az igazgatóság.
Célok
A 2000-es évektől kezdődően – feltehetően a klímaváltozás hatására – rendkívül szélsőséges ingadozások jellemzik a magyar tenger vízjárását. Ráadásul az előrejelzések alapján arra lehet számítani, hogy ezek a jövőben az eddigieknél akár nagyobb gyakorisággal is előfordulhatnak – hívta fel a figyelmet a vízügy a projekt bemutatásában. Azt is jelezték ugyanakkor, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai mérsékelhetők, ha sikerül megteremteni a tóban a többlettározás lehetőségét. Ennek egyik lehetséges eszköze a szabályozási sáv maximális értékének a növelése. Így ugyanis jókora vízkészlettartalékot lehet képezni, csökkentve ezzel a tartósan alacsony balatoni vízállás valószínűségét. Utóbbi egyébként nemcsak komoly természetvédelmi kockázatot jelent, hanem országos szinten is érzékelhető gazdasági károkat okoz.
Ahhoz azonban, hogy a megemelt szabályozási szint egy hosszabb csapadékos időszak alatt se okozzon károkat a part menti területeken, szükség van a balatoni vízszintszabályozás rugalmassá tételére
– írták, rávilágítva a Sió csatornán zajló korszerűsítés fontosságára. Amellett pedig, hogy a beruházás szolgálja a tó jó ökológiai állapotának az elérését, az ár- és belvízvédelmi biztonságot is növeli.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
