„Az, hogy a szellemi tulajdonjogainkkal miként bánunk, milyen formában gazdálkodunk velük, a versenyképesség nagyon fontos eleme lehet. Ha nem vagyunk tudatosak, elveszítjük a piacunkat, szemben például a lengyelekkel vagy az osztrákokkal. Ők a produktumaikat, mielőtt kimennek a nemzetközi piacra, oltalom alá helyezik, tehát – egyelőre – ügyesebben járnak el, mint mi. Folyamatosan beszélünk a finanszírozásról, a tőkevonzó képességről, de azt is tudnunk kell, hogy egy kis-, illetve közepes vállalkozásnak az az egyedüli túlélési esélye, ha a fenntartható finanszírozása és a tőkevonzó képessége megmarad. Az oltalom megléte olyan immateriális vagyonelem, amely képessé tesz egy céget arra, hogy finanszírozható legyen, mert a szellemi vagyon könnyen likvidálható, eladható, továbbértékesíthető” – emelte ki világnapi beszédében Pomázi Gyula, az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dísztermében.
Az egyetemi infrastruktúra kapcsán hozzátette, a felsőoktatási intézményeknél komoly finanszírozási kérdés, mennyire tudják hasznosítani a szellemi tulajdonukat, hiszen az ezek azok a tudásközpontok, ahol akár több száz szabadalomérett találmány is lehet.
Kik a díjazottak?
A Millenniumi Díjak hagyományos átadásával a szellemi tulajdon védelmében példaadó intézmények, kreatív elmék előtt tisztelegtek, majd a szellemi tulajdonnal foglalkozó szervezetek tartották meg szakmai rendezvényüket.
A Millenniumi Díj elismeréseket a vízrendezés, csatornázás, út- és vasútépítés, tárolás, deponálás és a különleges betontechnológiákban szakértő CSOMIÉP Beton és Meliorációs Termékgyártó Kft.; a terméktervezéssel, digitális terméktervezéssel, kutatás-fejlesztéssel, illetve vállalati arculattervezéssel is foglalkozó Maform Kft.; a hazai kereskedelem, a vendéglátóipar, valamint a turizmus, idegenforgalom történetének kulturális javait őrző és bemutató Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum; hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, az Országos Mentőszolgálat; a kísérleti énekegyüttesként, improvizatív magyar kórusként és színtársulatként definiálható Soharóza Közhasznú Egyesület, illetve a magyar innovatív biotechnológiai ipar egyik meghatározó szereplőjének számító Solvo Zrt. kapták.
