Az elmúlt három év komoly megpróbáltatás volt a vállalatok számára, előbb a Covid, majd az orosz–ukrán konfliktus és az azt követő energiakrízis vitte mélypontra a várakozásaikat. Most azonban egyértelmű javulást mutat az üzleti szektor hangulata – jelentette ki Rajna Gábor, a K&H vállalati divíziójának vezetője a pénzintézet nagyvállalati bizalmi indexét bemutató, és a makrogazdasági kilátásokról szóló sajtóeseményén. A szakember kifejtette, hogy a nagyvállalati index 2022 harmadik negyedévében érte el történelmi mélypontját, ám azóta, az elmúlt két negyedévben a kkv-k és a nagyvállalatok várakozásai is emelkedtek, ami 2023 második fél évére bizakodásra, kedvezőbb kilátásokra adhat okot.
Leginkább a közép-magyarországi cégek optimisták, ágazati bontásban pedig a kkv-k között a szolgáltató szektor kilátásai a legkedvezőbbek, miközben a legborúsabban a kereskedelemben látják a jövőt. Összegészében megállapítható, hogy a 10 milliárd forint fölötti árbevételű vállalatokat érinti a legkevésbé a mostani válság. A beruházások terén viszont egy lefelé tartó trend figyelhető meg, ami Rajnai Gábor szerint nem tragikus, főleg, hogy a kkv-k beruházási dinamikája kifejezetten magas szintről csökken, és a jelenlegi szint még mindig magasabban van, mint a 2014–2017 közötti időszakban. A legnagyobb problémát a cégek életében ugyanakkor a működési költségek emelkedése jelenti, azon belül is az alapanyag-költségek növekedése, és kevésbé a bérköltségek megugrása.
Az inflációs nyomás továbbra is magas, a kiskereskedelemi forgalom csökkenése tartósnak ígérkezik, amit nem segít a reálbérek további mérséklődése. A másik fő kihívást az év hátralévő részében az jelentheti, hogy hogyan lehet majd kamatcsökkentést úgy véghez vinni, hogy az ne okozzon árfolyam és piaci sokkot – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki kedvezőnek nevezte, hogy az energiaválság egyre kevésbé érezteti hatását. Úgy véli, a gáztározók feltöltöttsége magas, és ha nem is sikerül teljesen, csak részlegesen feltölteni őket, az is jó alapot ad arra, hogy a következő telet is átvészelje Európa. Ráadásul az elmúlt két hétben is csökkent a földgáz ára, így az ezutáni feltöltési időszakra sem áraznak magasabb árakat.
A nagy kérdés azonban a szakember szerint, hogy mindez hogyan hat az inflációra. Németh példaként egy felmérést említett, amelyből kiderült, az elemzők kétharmada hisz abban, hogy ez csak egy átmeneti inflációs sokk, ez pedig Magyarország számára is egyértelműen pozitív hír az importált infláció következtében. Németh Dávid szerint ugyanakkor nagy dilemma, hogy a 3–5 százalékos inflációs tartomány elérhető-e, attól tartanak, hogy jó eséllyel az 5–7 százalékos tartományba beragad az árindex, nem függetlenül attól, hogy a szolgáltatószektorban folyamatosak az áremelések.
A szolgáltatási szektorban még folyamatosak az áremelések Fotó: Vasvári Tamás / MTI
A magas inflációs környezetben a foglalkoztatottság alakulása is szerepet játszhat, a munkaerőpiac viszont minden jel szerint feszes marad. Utóbbinak az a hátulütője, hogy ha erőteljes marad a bérkiáramlás, megnehezíti az MNB életét az inflációs célja elérésében. Ha el akarjuk érni az árstabilitást, fontos lenne, hogy gazdaság minden szegmense egyensúlyba kerüljön, ehhez a munkaerőpiac feszességének is lazulnia kellene – vélekedett az elemző, aki úgy látja, hogy a reálkeresetek csökkenése februárban elérte a mélypontját, a következő hónapokban az infláció csökkenésével párhuzamosan egyre kisebb lehet a visszaesés, míg az év utolsó negyedévében visszatérhet a nettó reálkereset növekedés. A következő négy-öt hónap mindenesetre még nagyon nehéz lesz a fogyasztás szempontjából – jegyezte meg.
Ugyanakkor pozitív hír, hogy az ingatlanok ára nem emelkedik tovább, az elemzők úgy vélik, még mindig túlértékelt a hazai ingatlanpiac, bár legalább kevésbé, mint a korábbi időszakban. Ha ez a folyamat kitart, egy-másfél éves időtávon egyensúlyba kerülhet a szektor. Továbbá az export tarthatja víz felett a növekedést – mondta a GDP-bővüléséről, míg a belső kereslet visszahúzza a kibocsátást, addig kivitel és a nettó export lehet a növekedés támasza, amely jövőre ütemesebb lehet, várhatóan visszatér a 3 százalék körüli tartományba.
Németh Dávid végül kitért a monetáris politikára is: úgy látja, májusban a Magyar Nemzeti Bank elkezdheti végre a kamatcsökkentést. Ekkor első lépésként 50 bázisponttal vághatja vissza az irányadó kamatot, a sorozatos csökkentésekkel a két kamatszint pedig valamikor szeptember–október környékén érhet össze. A végén akár arra is van esély a szakember szerint, hogy 100 bázisponttal csökkentse az alapkamatot a jegybank, ami jövőre aztán 6,5 százalékig süllyedhet.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: fourgenprop.com)
