2018 második negyedévében a magyar gazdaság növekedése ismét meghaladta az elemzői várakozásokat: a nyers adatok szerint 4,8, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,6 százalékot tett ki. A magyar gazdaság korábbinál kedvezőbb bővülése eredményeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a prognózisát felfelé módosítva 2018-ra 4,4 százalékos, 2019-re pedig 3,5 százalékos GDP növekedést valószínűsít.
A gazdasági növekedés egyik motorja a bérek dinamikus emelkedése volt. Az év első 7 hónapjában a bérek 12,1 százalékkal emelkedtek, ami az inflációt is figyelembe véve a reálbérek 9,4 százalékos növekedését jelenti. Ennek hatása több különböző területen is jól látszik az év eddigi részében:
- A kiskereskedelmi forgalom volumene 6,9, míg értéke 8,9 százalékkal nőtt;
-
Külföldre is egyre többet utaznak a magyarok: például az első 8 hónapban 8,7 százalékkal nőtt a Horvátországba utazó magyar turisták száma, és az idei évben elérheti a 600 ezer főt, míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a 3 milliót;
-
A fogyasztás bővülése mellett a megtakarítások is emelkedtek: a második negyedév végén, éves alapon 12,2 százalékkal nőtt a háztartások készpénz- és betétállománya;
A bérek növekedése várhatóan továbbra is érdemben meghaladja az inflációt: idén 10,6, jövőre pedig 9,9 százalék lehet. Eközben a rendszerváltás óta nem látott mélységben lévő munkanélküliségi ráta kismértékben tovább csökkenhet. A bérek növekedéséhez a munkaerőhiány mellett nagyban hozzájárul a szociális hozzájárulási adó kulcsának idei 2,5 százalékpontos mérséklése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, illetve az állami szféra bérrendezései.
A Gazdaságkutató becslése szerint a bérek emelkedésének eredményeként a fogyasztás bővülése tovább folytatódhat, idén 5,6, jövőre pedig 4,5 százalék lehet. A növekedés másik hajtóereje a beruházások voltak, például a magyar költségvetés által megelőlegezett uniós források mellett nagyban hozzájárultak a vállalatok beruházásainak és a lakásépítések számának emelkedése is, amelyet több ösztönző (CSOK, kedvezményes lakásáfa) is segített.
Bár a növekvő külső kereslet, a forint tartós gyengülése és a hazánkban végrehajtott beruházások nyomán az export volumene az első félévben 4,9 százalékkal bővült, az import 5,7 százalékos növekedése ezt meghaladta. A Századvég szerint szerint az export és az import dinamikus bővülése egyaránt folytatódhat, és 2019-ben a külkereskedelmi egyenleg már ismét hozzájárulhat a növekedéshez.
Az államháztartás egyenlege várhatóan továbbra is a 3 százalékos hiánycél alatt, a költségvetési törvényben meghatározottnál kismértékben kedvezőbben alakul: idén 2,0, jövőre pedig 1,7 százalék lehet.
Borítófotó: PuzzlePix/Dreamstime
