A gyermekek nevelését olyan intézkedések segítik, mint a bölcsődefejlesztés, a hároméves kortól kötelező óvoda, az ingyenes vagy kedvezményes intézményi és szünidei gyermekétkeztetés, az ingyenes tankönyvek biztosítása az általános és a középiskolákban, valamint a szakképzésben, továbbá az Erzsébet-táborok. A gyermekek testi-lelki egészségét pedig egyebek között a mindennapos testnevelés, az egészséges menzák, az iskolákban az erkölcstan vagy a hittan oktatása, a kora gyermekkori fejlesztések, valamint a kiterjedt gyermekorvosi, védőnői ellátás segítik – sorolta közleményében a KINCS.
Ma már az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben közel 600 ezer gyermek részesül, 2010 óta háromszor többet költ erre az állam. Több mint 1 millió gyermek számára ingyenesen járnak a tankönyvek. Az ingyenes és kötelező óvodai nevelésben több mint 300 ezer gyermek vesz részt, bölcsődébe pedig ma már 70 százalékkal több kisgyermek járhat, mint 2010-ben. 2012 óta már körülbelül egymillió gyermek üdülhetett az Erzsébet-táborokban – részletezték.
Hangsúlyozták: „Magyarország számára minden magyar gyermek születése kiemelten fontos, a határokon belül és kívül egyaránt. Nem véletlen, hogy a magyar kormány támogatja a külhonban születő magyar gyermekeket és családjaikat is”.
Az intézet arra is kitért, hogy Magyarországon 2021-ben 5,6 százalékkal, azaz ötezerrel több gyermek született, mint 2011-ben, ami történelmi mélypont volt hazánkban. Annak ellenére növekedett a születések száma, hogy 2010 óta közel 20 százalékkal kevesebb a szülőképes női korosztály létszáma. Az elmúlt évtizedben 200 ezerrel több magyar gyermek jött a világra a 2010 előtti időszakhoz képest.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
