Az AGBK munkatársai tisztább és hatékonyabb agrártermelést támogató kutatásaik során vizsgálták a vízmágnesezés hatásmechanizmusát, illetve ennek kvantumfizikai és kémiai okait, továbbá áttekintették a mágnesezett víz gyakorlati alkalmazási lehetőségeit a mezőgazdaságban.
Dobránszky Judit az AGBK vezetője kiemelte: a mágnesezett vízzel történő öntözés enyhíti az éghajlatváltozás következtében felerősödött abiotikus stressz, mint például a szárazság és a sóstressz növényekre való hatását, és öntözővíz megtakarítás is elérhető a felhasználásával.
– A vízmegtakarítás meghaladhatja a húsz százalékot is, miközben a termesztett növények hozama és minősége nem csökken, sőt több esetben mennyiségi és minőségi javulást dokumentáltak munkatársaink – nyomatékosította a kutató.
Fotó: Shutterstock
Az édesvízhiány enyhítésére is alternatív lehetőséget teremt a sós víz mágnesezése. Ígéretes, környezetkímélő felhasználási lehetőséget teremt továbbá a vízmágnesezés mint fizikai vízkezelés a fitoremediációban, azaz a szennyezett környezet mikroorganizmusok – gombák, baktériumok – segítségével történő megtisztítása során is. A technológia ugyanis a meglévő technikai rendszereke beépíthető és alkalmazható nehézfémekkel szennyezett víz és talaj tisztítására.
A vízmágnesezés egy olyan fizikai vízkezelés, amely hozzájárul a fenntarthatóbb tiszta édesvíz-ellátáshoz, eszközt ad a klímaváltozás növénytermesztési hatásainak enyhítésére, a talaj- és vízszennyezés kármentesítésére – hangsúlyozta a szakember.
Dorbánszki Judit ennek kapcsán kifejtette, a mágnesesség speciális mezőgazdasági alkalmazása során a növényeket nem teszik ki közvetlenül mágneses mező hatásának. Ehelyett az öntözővizet kezelik mágnesesen. Az eljárás során a mágneses mező indukálja és átalakítja a víz izomerjeit, befolyásolja a vízmolekulák közötti hidrogénkötések számát és ezáltal a molekulahálózatok szerkezetét, vagyis, megváltoztatja a víz fizikai-kémiai tulajdonságait.
Az elért eredményekről Journal of Cleaner Productionban jelent meg áttekintő tanulmány. A nemzetközileg elismert tudományos folyóiratban közölt cikket Dobránszki Judit, az AGKB vezetője jegyzi.
