Szinte mindenki ismeri az agyonhangoztatott szólamokat a sportról: hidat képez az emberek között, a közös nyelv a futball, a teljesítménynek nincs színe, s még sorolhatnánk.
Derék német barátaink is hasonló módon gondolkodnak ezzel kapcsolatban, válogatottjuk, a Nationalelf lassan Internationalelffé válik.
Beszéljünk most egy kicsit a németek egyik irányítójáról, Mesut Özilről. Özil alapvetően jó futballista. Volt. Akinek ha volt kedve játszani, akkor egész zseniális passzokkal tudta kiszolgálni a társait. Néha volt kedve játszani, viszont integrálódni, na ahhoz soha nem volt kedve a derék török játékmesternek.
Török szülőktől született, török férfi, aki Németországban élvezi az európai élet minden előnyét. A német himnusz számára csak egy meccs előtti kis intermezzo, a szíve fölötti német címer pedig egy, a mez márkája melletti kis valami.
Özil tökéletes példája a németországi bevándorló prototípusának, csak luxuskivitelben. Himnusz alatt csukott száj, Erdogan melletti nyílt kiállás, a munkamorál hullámzása. Csak Özil kebab helyett passzokat osztogat és internetkávézó helyett területet nyit a pályán.
De Özilben ugyanannyi közös van, mint a berlini Ahmedben és a hamburgi Yussufban. Az európai értékek és a német kultúra számukra csak egy eszköz, egy szükség rossz, amit később maguk alá fognak gyűrni.
A Luxus Migráns pedig sértődöttségében lemondta a német válogatottságot, elment méregdrága helyekre nyaralni, és hát meg is fogalmazódhatott benne a gondolat: ezek a német emberek a buták
Nos, ebben egyetértek a derék Mesuttal, ezek a német emberek tényleg ostobák. S ha Merkelen, Junckeren és Özilen múlik, akkor a fiam majd azt kérdezi:
– Apa, ki az a szőke játékos a németeknél?
A Luxus Migráns pedig úgy fogja elengedni az integrációt, mint a hosszú szöktetést. Erőlködjön vele a német.
Borítófotó: Mesut Özil, az Arsenal játékosa (b) küzd a labdáért Brad Smith, a Bournemouth játékosa ellen az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 13. fordulójában játszott mérkőzésen a londoni Emirates Stadionban 2016. november 27-én. A találkozót az Arsenal nyerte 3-1 arányban. (MTI/EPA/Gerry Penny)
