Nézzük tehát, mi az e heti liberális érvelés, amivel nem illik vitatkozni, de mi mégis fogunk.
Elvileg mindenki vállalta
"Az a gond, hogy van néhány kormány, nem ország, amely megtagadja azoknak a kötelezettségeknek a teljesítését, amelyeket önkéntesen vállalt akkor, amikor aláírta az uniós szerződést" – mondja a liberális frakcióban ülő képviselő. Jó lenne, ha egyszer végre kiderülne, hogy mikor vállalt ilyet önként Magyarország. Épp az a bajunk az egész brüsszeli bevándorláspolitikával, hogy tele van olyan elemekkel, amiknek semmi közük az alapszerződéshez.
Illúzió, hogy meg lehet állítani a migrációt
"Abba kell hagynunk, hogy illúziókban ringatjuk az embereket, tündérmesékkel hitegetjük őket, hogy lezárjuk a határokat, soha senki nem jut át rajtuk, minden rendben lesz, és becsukjuk a szemünket a világ más részein tapasztalható nyomorúság előtt" – szól az ismerős érvelés. A múlt héten Tanja Fajon szlovén európai parlamenti képviselő, az európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport alelnöke jött ugyanezzel. Mi kérünk elnézést, de nem tehetünk róla, hogy folyton Sorosba botlunk. Fajon és in 't Veld ugyanis mind a ketten rajta vannak azon a listán, amit a Nyílt Társadalom Alapítványok készített az Európai Parlamentben dolgozó megbízható szövetségeseiről.
Az érvről meg annyit, hogy csak mert európai liberálisok és balosok nem akarják megállítani a migrációt, attól még nem lesz illúzió, hogy szükség van határőrizetre. A magyar határ mellesleg sehol nincs lezárva, csak a hatóságok rendesen betartatják, hogy kizárólag legális határátlépések történjenek. Ehhez sajnos kerítésre is szükség van, bármennyire is bántja a szemét a liberális tájfotósoknak és tájfestőknek. A bevándorlóknak sem kötelező a kerítésen keresztül jönniük, bár lehet, hogy őket félretájékoztatta pár migránssimogató NGO.
Az viszont tényleg elég nagy illúzió, hogy a közel-keleti bevándorlók majd mind szépen beilleszkednek, és a Nagy Európai Falanszterben ezután mindenki békésen él egymás mellett.
Kell a munkaerő
"Fel kellene végre ismernünk, hogy a munkaerő migrációja létezik, amit szabályoznunk kellene, és akkor lenne rá törvényes lehetőség. A dublini rendelet már tartalmaz egy mechanizmust, a javaslatunkban ezt akartuk jobbá tenni, mégpedig nagyon fokozatos átalakítással, abba az irányba, hogy a tagországok végül teljesen osszák meg egymással, a terheket" – magyarázza in 't Veld.
Ez két okból is nagyon érdekes:
1. Jelentem: már rég mindenki felismerte, hogy a munkaerő migrációja létezik. Szabályozza is az Unió, van is rá törvényes lehetőség. Az Unión belül. Mondhatni ez az EU egyik legfontosabb vívmánya, és jó lenne, ha nem tennénk lehetővé az egész világ számára. Köszönjük!
2. Nem ártana végre eldönteni, hogy akkor a bevándorlás egy csudajó, szuper dolog, vagy "teher". Legalábbis nehezebb lenne észrevenni a turpisságot, ha nem egymást követő mondatok lennének ellentmondásban. Az azért szép, hogy az egyik mondatban a migránsok még mint munkaerő szerepelnek, a másikban meg már a "terhek" megosztásáról beszél a képviselő.
Ha annyira jó, hogy jön Európába az a sok munkáskéz, akkor ránk minek tukmálják őket? Jah, hogy ez mégsem annyira jó? Ebben az esetben már kivettük a részünket: máig nem engedjük, hogy bárki emberfia kénye-kedve szerint ki-be járkáljon.
Semmi se kötelező, csak ha a liberálisok azt mondják
„Én liberálisként teljes szívemmel azt hiszem, hogy az emberek jók, de belátom, hogy néha ösztönzésre van szükségük" – ezért kell önkéntes alapú helyett kötelezővé tenni az elosztást. Ó jaj! Csak egyszer próbáljon meg egy konzervatív valamit ösztönözni, máris jön kórusban: "te csak ne szólj bele!" Hát most mi mondjuk: ne szóljatok bele!
„Ha én magyar lennék, büszke lennék arra, hogy a hazám már képes befogadni migránsokat” – teszi hozzá in't Veld. Van az a kőkeményre fagyott nacionalista szív, ami ettől nem olvad meg? Tegyük hozzá, van épp elég dolog amire büszkék lehetünk – még a ha több évtizedes balos kultúrpropaganda el is hitette velünk, hogy nincs -, erre már igazán nem vagyunk rászorulva. Ott van például az ezeréves államiságunk.
Nem bánnám, ha lenne legalább még ezer éve ennek az országnak. Szóval kötelező betelepítés? Köszi, de nem.
