Márciusra elérte a 14,3 százalékot a babaváró kölcsön részesedése a lakossági hitelek állományában, miközben újra 50 milliárd forint felett jár a havi folyósítás.
Folyamatosan növekszik az állami támogatás mellett igényelhető babaváró kölcsön részesedése a lakossági hiteleknél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett legfrissebb statisztikáiból.
A jegybank adatai szerint a március végi, 1191,8 milliárd forintos állomány alapján a babaváró kölcsön részesedése már 14,3 százalékos a háztartások portfóliójában, vagyis az összes lakossági hitel hetedét már ez az egy konstrkukció adja.
A babaváró kölcsön így már – a lakáshitelek után – a második legfontosabb lakossági hitelterméknek számít, megelőzve a személyi kölcsönöket és a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is.
A márciusig tartó egy év alatt egyébként érezhetően átrendeződött a lakossági hitelportfólió összetétele: a lakáshitelek részesedése például a 2020. márciusi 50,3-ről az idei első negyedév végére 48,9 százalékra csökkent. A babaváró hitel súlya viszont egyetlen év alatt 8,6-ről 14,3 százalékra ugrott, miközben a személyi kölcsönöké 12,5-ről 12,2 százalékra zsugorodott. A szabad felhasználású jelzáloghitelek szintén egyre többet veszítenek a piaci súlyukból: az állomány alapján számolt részesedésük az első negyedév végén már alig haladta meg a 10 százalékot, miközben egy évvel korábban még 12 százaléknál járt.
Az MNB adatai szerint egyébként látványos ugrást hozott 2021. harmadik hónapja a lakossági hitelek kihelyezésénél: a fontosabb termékcsoportok mindegyikénél jelentősen nőtt az új szerződések összege februárhoz képest.
- A legnagyobb ugrást a lakáshiteleknél mérte az MNB: itt a februári 68,7 milliárdról 104,7 milliárd forintra nőtt a megkötött új kölcsönszerződések összege, ami jelentős részben a februártól igényelhető, állami támogatás mellett nyújtott otthonfelújítási hitelnek is köszönhető.
- Növekedést mért a jegybank a babaváró kölcsönnél is, amelynél a februári, 46,8 milliárd forintnyi új szerződést a harmadik hónapban már 53,8 milliárdos összeg követte.
- A személyi kölcsönöknél szintén látványos volt a javulás, hiszen míg az év második hónapjában még 30,3 milliárd forintnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, márciusban már 37,5 milliárd forint értékben születtek új szerződések.
Az új szerződések első negyedéves számait vizsgálva viszont már kevésbé kedvező a helyzet, leginkább azért, mert 2020. első három hónapjában – közvetlenül a koronavírus-járvány európai kitörése előtt – még sorr döntötte a kihelyezési rekordokat a lakossági hitelpiac. Az MNB adatai szerint idén az első három hónapban összesen 232,4 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket a háztartások, ami csak 4,2 százalékkal ugyan, de elmaradt a 2020 elején mért mennyiségtől. A fogyasztási hiteleknél viszont jóval látványosabb a visszaesés az új szerződéseknél: az itt kimutatott, 271,7 milliárd forintnyi új szerződés 24,4 százalékos csökkenést tükröz éves alapon.
(Borítókép: Shutterstock)
