A kormány a jövő héten nyújtja be a parlamentnek a 2023-ra már elfogadott, de azóta a makrogazdasági helyzet változásához igazított módosító törvényjavaslatot. A KT hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az erre válaszul bevezetett szankciók, az energiaárak robbanásszerű emelkedése, valamint a külső gazdasági környezet ezzel összefüggő bizonytalansága a tervezetben foglalt költségvetési célok teljesíthetősége szempontjából kockázatot jelentenek. A tanács megállapítja, hogy a törvénymódosító javaslat tervezete 2023-ra – az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben – 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a háború és az energiakrízis elhúzódó hatásai, a globális növekedés lassulása és az infláció reáljövedelmeket mérséklő hatása következtében. A növekedés meghatározó arányban az export importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól. A Költségvetési Tanács megítélése szerint a nemzetközi szervezetek előrejelzéseihez képest mértéktartóan tervezett gazdasági növekedés is akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek. A tanács szerint erre tekintettel a költségvetési tartalékok felhasználásánál konzervatív politikát kell folytatni.
A Költségvetési Tanács továbbra is szorgalmazza a háromszázalékos hiánycél elérését
Fotó: Bruzák Noémi / MTI / Bruzák Noémi
A tanács nyugtázza, hogy a tervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetésben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célok – így a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzése, a családok támogatása, az idős emberek védelme, továbbá a honvédelmi képesség erősítése – megvalósítását, valamint megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az eredetileg prognosztizáltnál magasabb inflációval azonos mértékű emelésére, a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségei részleges kompenzálására, az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására. A KT tudomásul veszi, hogy 2023-ban a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul. A 3,9 százalékos deficit a hatályos törvényhez képest a 2023. évi hiánycél növekedését jelenti, ezért a tanács üdvözli azt a tervezetben szereplő rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke 1,5 százalék felett nő, akkor az így keletkező, a nyugdíjprémium tervezetten felüli összegével csökkentett többletbevételt a hiány mérséklésére kell fordítani. A tanács továbbra is szorgalmazza a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik, ugyanis a deficit csökkenése a gazdaság más területein is segíti az egyensúlyok helyreállítását. A Költségvetési Tanács szerint a tervezet bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatot hordoz. Az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladja az adóalapok várt növekedését. Kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozására tartalmaz többlet-előirányzatot a tervezet, de a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is teljesíthetőségi kockázatokat hordoz.
Csökkenő államadósság 2023-ban
A Tanács megállapítja, hogy elsősorban a nominális GDP magas, közel 16,6 százalékos növekedési ütemének köszönhetően az államadósság-mutató csökkentése folytatódik 2023-ban is. Annak értéke a tervezet szerint a 2022. év végére várt 73,5 százalékról 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik. A 3,8 százalékpontos tervezett csökkentés azt jelenti, hogy az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a makrogazdasági feltételek a kormányzati prognózisban foglaltaknál lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak. A 2022. évi makrogazdasági és költségvetési folyamatok a 2023. évi költségvetés elfogadásakor feltételezettől sok tekintetben eltérően alakultak, ami megváltoztatta a 2023. évi költségvetés végrehajtásának feltételrendszerét. Az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, az arra válaszul hozott szankciók felerősítették az inflációs folyamatokat. Az energiakrízis és a gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedések lassították a gazdasági növekedést világszerte, a növekedés azonban fennmaradt. A globális gazdasági bővülés mértékét a legutóbbi (októberi) elemzésében az IMF 3,2 százalékra (3,6 százalékról), a Világbank 2,3 százalékra (2,4 százalékról) csökkentette. Ezzel szemben az Európai Bizottság múlt év novemberi kitekintése – emelve a nyári 2,7 és 2,6 százalékos előrejelzését – az Európai Unió egészében 3,3 és az eurózónában 3,2 százalékos bővüléssel számol. A világgazdaság teljesítményében meghatározó súlyú országoknál jelentős lassulás következik be: az OECD és a Világbank elemzése szerint Kína várható teljesítménye 3,3, illetve 3,2 százalék lehet, az Egyesült Államok gazdasági teljesítményének mértéke pedig 1,8, illetve 1,6 százalékkal lehet nagyobb az előző évinél. Az IMF értékelése szerint Németország GDP-növekedése 1,5 százalék körül várható. A mértékadó nemzetközi szervezetek a magyar gazdaság 2022. évi növekedését 4-6 százalék közötti tartományban várják aktuális elemzéseikben. A legutóbbi prognózisok szerint: az OECD novemberi értékelésében 6,0 százalékra (4,0 százalékról), az IMF 5,7 százalékra (3,7 százalékról), a Világbank 4,7 százalékra (4,6 százalékról), az Európai Bizottság novemberben 5,5 százalékra (5,2 százalékról), az EBRD őszi kitekintésében 5,0 százalékra (3,5 százalékról) emelte a magyar gazdaság várható növekedésének mértékét. A magyar kilátásokat befolyásolja az orosz-ukrán háború gazdasági következményeinek súlyosbodása, a világgazdaság általános lassulása, az infláció, a mérséklődő kereslet, az energiaárak drasztikus emelkedése és hazánk erőteljes kitettsége az orosz gáz irányába. Jelentős a bizonytalanság, mivel egy elhúzódó vagy súlyosbodó háború nagy fizikai és környezeti károkat, valamint a kereskedelem és a befektetések széttöredezését okozhatja. Ezek mellett külön veszélyt jelent a nagy gazdaságok (Németország, az Egyesült Államok) teljesítményének jelentős lassulása.
A statisztikai adatok szerint a magyar gazdaság növekedése 2022. harmadik negyedévében lassult, de a I-III. negyedévi növekedés még dinamikusnak tekinthető. A magyar bruttó hazai termék 2022. I-III. negyedévében – a nyers és a szezonálisan kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítményét. Ehhez termelési oldalról legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá (5,0 százalékponttal), az ipar 1,2 százalékponttal, az építőipar mindössze 0,2 százalékponttal, a termékadók 0,8 százalékponttal, míg a mezőgazdaság – az idei rendkívüli aszály következtében – kibocsátása 1,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az első három negyedévi adathoz képest a 2022. IV. negyedévi előzetes adatok a gazdaság minden területén különböző mértékű lassuló növekedést jeleznek, összességében azonban a 2022. évi GDP növekedés így is közelíthet az 5 százalék körüli értékhez. A beruházások volumene 2022. első háromnegyed negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,9 százalékkal nőtt.
Borítókép: Varga Jozsef Zoltan, PuzzlePix/Shutterstock
