Hétfőn a külkereskedelmi termékforgalom júliusi adatainak második becslése jelenik meg. Kedden a második negyedéves államháztartási adatokat és a turisztikai szálláshelyek forgalmának augusztusi adatait ismerhetjük meg. Szerdán a kiskereskedelem augusztusi adatai látnak napvilágot. Pénteken pedig az ipari termelés augusztusi adatainak első becslését teszi közzé a Hivatal – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Ismertette, az első becslés szerint júliusban a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 697 millió eurót tett ki, ami az előző havi 1568 millió eurós többletnél kevesebb, ugyanakkor az egy évvel korábbi 1352 millió eurós hiánynál kedvezőbb. Éves alapon az export euróban számított értéke 4,3 százalékkal emelkedett, míg az importé 12,9 százalékkal csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a volumenek is hasonlóan alakultak volna, hiszen a bázisidőszakot az energiaárak elszállása és így igen kedvezőtlen cserearány jellemezte, amihez képest az importárakban érdemi csökkenés történhetett. A hétfői adatközlésben tehát azt lesz érdemes figyelni, hogyan alakult a cserearány, illetve az export és az import volumenindexe – mutatott rá.
A kormányzati szektor egyenlege az első negyedévben a GDP –9,8 százalékát tette ki, azaz óriási hiány halmozódott fel a költségvetésben, nem függetlenül a megnövekedett energiaköltségektől. A második negyedévben, nem lévén fűtési szezon, ezen költségek is jóval alacsonyabbak, így a deficit is kedvezőbben alakulhatott. Az új adatközlésből kiderülő második negyedéves adat alapján már jobban látjuk majd, hogy az egész éves hiánycélhoz képest mekkora eltérés várható – emelte ki a szakértő.
Júliusban a vendégéjszakák száma egy százalékkal mérséklődött a hazai turisztikai szálláshelyeken, miközben a vendégek száma 4,3 százalékkal növekedett, azaz az átlagos tartózkodási idő csökkent. A külföldi vendégéjszakák száma 12,7 százalékkal nőtt, míg a belföldieké 8,4 százalékkal esett. Ebben nagy szerepe van a nemzetközi turizmus újraéledésének – emelte ki Regős Gábor – amint a szolgáltatás-külkereskedelmi adatok is mutatják, a magyarok körében jelentősen emelkedett a külföldi utazások száma. Ugyanakkor a jövedelmi helyzet romlása szintén hozzájárulhatott a belföldi turizmus visszaeséséhez. Kérdés, hogy augusztusban sikerült-e javítani a számokon, azaz a külföldiek által eltöltött vendégéjszaka-szám kedvező alakulása mellett történt-e javulás a belföldiek esetében.
A kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban éves szinten 7,6 százalékkal, míg havi alapon 0,2 százalékkal mérséklődött. Az éves alapú csökkenés tehát a korábbinál kisebb volt a tavaly tavaszi transzferek bázisból való fokozatos kikerülésének eredményeként, amely kiemelkedően magas fogyasztási szintet okozott a tavaly tavaszi időszakban. Az éves alapú visszaesésben szintén nagy szerepet játszik az üzemanyag-forgalom 20,5 százalékos csökkenése, amelyet az ársapka okozta magas bázisidőszaki fogyasztás indokol. Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom éves alapon várhatóan továbbra is mérséklődött, ám havi alapon már reménykedhetünk a bővülésben – ehhez érdemben hozzájárul az infláció mérséklődése – ismertette a hátteret a szakértő.
Az ipari teljesítmény júliusban éves alapon 2,6 százalékkal csökkent, míg havi alapon érdemben, 2,8 százalékkal növekedett. Az ipari értékesítés mind az export, mind a belföldi értékesítés esetében visszaesett (2,2, illetve 11,0 százalékkal), tehát az ipari termelést továbbra is inkább az alacsony belső kereslet fogja vissza. Augusztusra nézve kedvezőtlen előjel, hogy a kiemelt ágazatok új rendelései júliusban éves alapon 4,5 százalékkal mérséklődtek, azonban még ezzel együtt is a rendelésállomány 6,8 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. Ugyanakkor az infláció lassulásával a belső kereslet is fokozatosan helyreállhat, így e kettő eredőjeként alakul ki az augusztusi adat. Tekintettel a magas júliusi havi alapú indexre, augusztusban nem lenne meglepetés a termelés csökkenése.
Az MNB heti adatközlései közül a nemzetgazdaság pénzügyi számláinak hétfőn megjelenő második negyedéves adatsorát érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Ezen belül is talán mindig a háztartások pénzügyi eszközeinek állományváltozását célszerű leginkább figyelni – fűzte hozzá. Az első negyedévben az eszközök állománya 86 600 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbinál 8,8 százalékkal magasabb, tehát a növekedés az inflációtól érdemben elmarad. Jelentős, 14,3 százalékos emelkedés történt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. állampapírok) esetében, míg a részvények és részesedések értéke 15,9 százalékkal nőtt. Ezzel szemben 2,2 százalékkal csökkent a készpénz és a betétek értéke, azaz talán valamivel fokozódott a pénzügyi tudatosság is.
Az Eurostat heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő augusztusi munkanélküliségi adatokat, a szerdán megjelenő augusztusi kiskereskedelmi adatokat, illetve a csütörtökön megjelenő második negyedéves fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni – mutatott rá Regős Gábor. Ezeket ismertetve elmondta, júliusban az eurózóna munkanélkülisége 6,4, az Európai Unióé pedig 5,9 százalékon alakult – mindkettő az előző havi szintnek felelt meg, míg éves alapon a két mutató 0,3, illetve 0,2 százalékponttal mérséklődött. A legnagyobb munkanélküliségi ráta Spanyolországot (11,6 százalék), Görögországot (10,8 százalék) és Olaszországot (7,5 százalék) jellemezte, míg a legalacsonyabb Máltát (2,5 százalék), Csehországot (2,7 százalék), Lengyelországot (2,8 százalék) és Németországot (2,9 százalék).
Júliusban az eurózóna kiskereskedelmi forgalma 0,2 százalékkal csökkent havi, míg egy százalékkal éves alapon, míg az Európai Unióban a két visszaesés 0,3 és 1,2 százalék volt. Éves alapon a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb mértékben Szlovéniában (16,3 százalék), Észtországban (8,6 százalék) és Magyarországon (7,6 százalék) mérséklődött, míg a legnagyobb növekedés Spanyolországban (8,6 százalék), Cipruson (8,0 százalék) és Luxemburgban (6,9 százalék) történt.
Az első negyedévben az európai uniós folyó fizetési mérleg többlete a GDP 1,4 százalékát tette ki az egy évvel korábbi 0,4 százalékot követően. A legnagyobb javulás az áruk egyenlegében történt –25,1 milliárd euróról 44,4 milliárd euróra. A szolgáltatások egyenlege ugyanakkor csökkent, 49,3 milliárd euróról 30,6 milliárd euróra. A jövedelemegyenleg esetében a változás ennél kisebb: az elsődleges jövedelmek egyenlege 14,4 milliárd euróról 6,3 milliárd euróra mérséklődött, miközben a másodlagos jövedelmeké alig változott és így –23,0 milliárd eurón állt. A tavalyi második negyedévben a folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP –0,9 százaléka volt. Ehhez képest ismét javulást várunk, tekintettel az energiaárak csökkenése nyomán javuló cserearányra.
Az Egyesült Államokban megjelenő adatok közül a pénteki munkaerőpiaci adatot érdemes megemlíteni, tekintettel arra, hogy ezt az adatot a Fed is szorosan követi döntései során. Augusztusban a nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 187 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta 3,8 százalékot tett ki, amely az egy évvel korábbi 3,7 százaléknál csak minimálisan magasabb.
Monetáris politika tekintetében a héten Lengyelországra érdemes figyelni, ahol a Monetáris Tanács kedden és szerdán ülésezik – emelte ki Regős Gábor. Legutóbbi ülésén ugyanis a lengyel jegybank megkezdte a monetáris kondíciók lazítását, a vártnál nagyobb, 75 bázispontos csökkentéssel 6 százalékra mérsékelte irányadó rátáját, amely jelentős árfolyamgyengülést eredményezett. A döntés kapcsán felmerülhet, hogy a jegybank az október közepi választásokra tekintettel hozott döntést. Kiderül, hogy a mostani ülésen történik-e további lazítás.
Borítókép: illusztráció Fotó: PuzzlePix/Shutterstock
