A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben.
A KSH hozzáteszi, hogy
a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az első negyedév egészét tekintve.
A tavalyi negyedik negyedévében 4,5 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. A naptárhatástól valamint az uniós módszertan szerint más egyszeri és rendkívüli tényezőktől megtisztított kiegyensúlyozott adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten. Az előző negyedévit 1,0 százalékkal haladta meg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP. A 2019-es egész évben a GDP 4,9 százalékkal emelkedett az előző évihez képest.
Pénzügyminisztérium: Növekedési pályán, stabil állapotban érte a járvány a magyar gazdaságot
„A magyar gazdaság lendületes növekedéssel fordult rá az idei évre, azonban a koronavírus-járvány alapjaiban írta felül a gazdasági várakozásokat”
– idézi a Pénzügyminisztérium közleménye Varga Mihályt, aki a KSH GDP-adatait kommentálta. A tárcavezető közölte: az első negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ezzel a teljesítménnyel közel 5 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot.
Szerinte a válság áprilisban tetőzhet a magyar gazdaságban, azonban Magyarország történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseinek hatására az év második felében már élénkülés következhet, így a 2020-as 3 százalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés.
A járvány kitörését megelőzően a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, amely egészséges szerkezetben, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és csökkenő államadósság mellett mutatott tartósan magas ütemű növekedést – hangsúlyozta Varga Mihály.
- Az évet jól kezdő ipar termelése a gyárleállások eredményeként stagnálhatott,
- az építőipar kibocsátása szintén változatlan maradhatott,
- a turizmus, a szállítás, valamint a kultúra és szabadidős szolgáltatások teljesítménye azonban jelentősen visszaesett a járvány hatására.
A bruttó hazai termék növekedésének döntő részét a szolgáltatások adták, amelynek erősödésében a kiskereskedelmi forgalom átmeneti megugrása is szerepet játszott. Varga Mihály hangsúlyozta: az áprilisi mélypont után megkezdődhet a gazdaság talpra állása.
A miniszter szerint a gazdaságvédelmi intézkedések növekedési hozzájárulása elérheti a 3,7 százalékpontot, így a magyar gazdaság elkerülheti a 2008-2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót.
Az uniós tagállamok GDP-je az első negyedévben átlagosan 2,7 százalékkal, míg az euró övezet gazdasága 3,3 százalékkal csökkent. Így
a magyar gazdaság nemcsak megőrizte, hanem növelte is növekedési többletét, ezzel folytatódott Magyarország felzárkózása
– olvasható a PM közleményében.
(Borítókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
