Az orosz-ukrán háború és a szankciós politika miatt kialakuló energiaválság, inflációs környezet és az uniós források körüli viták együttesen szigorúbb kamatkondíciókat követelnek meg a jegybank részéről. Ez megdrágította a fejlesztésekhez, működéshez szükséges forrásbevonást, így a hitelpiaci aktivitás jelentős mértékben visszaesett. Ennek következtében elengedhetetlenné vált a kormányzati beavatkozás a hitelezés és a beruházási dinamika fenntartása érdekében, amely nélkül nem csak hogy recesszió lenne, hanem a kilábalás is elhúzódna – hívta fel a figyelmet a Makronóm Intézet.
A bevezetett programok közül ezermilliárd forintos keretösszegével kiemelkedik a Baross Gábor Újraiparosítási Program, amely kedvezményes hitelt biztosít a vállalkozásoknak fejlesztéseikhez, új beruházásaik megvalósításához a magas kamatkörnyezetben is.
Az orosz-ukrán háború súlyos árnyékként vetül Európa gazdaságára. Fotó: Getty Images
Megújult a vállalkozások számára több mint 20 éve elérhető Széchenyi Kártya Program (SzKP) is, melynek keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kedvezményes, szabadon felhasználható hitelek érhetők el beruházásaik finanszírozásához, likviditásuk fenntartásához. A KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban résztvevő vállalkozások segítséget kapnak energiaköltségeik kifizetéséhez és energiahatékonysági beruházásaik megvalósításához. A Gyármentő Program és a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram összesen 350 milliárd forintos kerete 300 milliárd forint olyan beruházás létrejöttét indukálhatja idén, amely a programok nélkül nem valósulna meg, így pedig 82,6 milliárd forinttal támogathatja a növekedést. A fent felsorolt intézkedések mellett a kamatstop intézménye is nagy terhet vesz le a cégek válláról.
– A vállalkozások a felszabaduló forrásaikat fejlesztésre és a munkavállalói bérek kifizetésére fordíthatják. Az intézkedések együttesen több mint háromezer milliárd forint forrást juttatnak a gazdaságba, így pedig érdemben javítják a növekedési kilátásokat – mutatott rá a Makronóm Intézet.
A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően beruházásra is futja a vállalkozóknak. Fotó: Shuuterstock
A Makronóm Intézet elemzőinek számításai szerint az öt kormányzati intézkedés nélkül közel 780 milliárd forinttal kevesebb beruházás valósulna meg idén, a háztartások fogyasztása 170 milliárd forinttal lenne alacsonyabb, míg a forgóeszköz hitelek hiányában munkahelyek ezrei kerülnének veszélybe: mindezek eredményeként a GDP 1168 milliárd forinttal lenne idén alacsonyabb.
Intézkedésekre lebontva a Széchenyi Kártya Program keretében várhatóan kihelyezett több mint 1500 milliárd forint 1,02 százalékponttal támogathatja a növekedést az idei évben. A Baross Gábor Újraiparosítási Program 0,28, a lakossági és vállalati kamatstop 0,16, a Gyármentő Program 0,11, a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program pedig 0,03 százalékponttal járulhat hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság idén elkerülje a recessziót. Változatlan áremelkedési ütemet feltételezve a programok így összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá 2023-ban a növekedéshez, vagyis ezek nélkül a Makronóm Intézet által várt 0,8 százalékos idei bővülés helyett a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal visszaesne.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
