A 2017-es harmadik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 367,6 milliárd forint, a GDP 3,9%-a volt, 442,4 milliárd forinttal, 4,7 százalékponttal kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál. Magyarán, a 2017-es első félév kifejezetten jó, többletet termelő eredményei miatt lehetőség nyílt nagyobb kiadások, támogatások beindítására. Ez abból is látszik, hogy a 2016-os harmadik negyedévhez képest a bevételek 150,3 milliárd forinttal bővültek, azaz 3,8 százalékkal, míg a kiadások 592,8 milliárd forinttal, vagyis 15,4 százalékkal nőttek. A nagy költekezés ellenére az első háromnegyedév 0,5 százalékos hiánya úgy jöhetett össze, hogy az első félévben átlagban 1,5 százalékos GDP-arányos többletet termelt a kormányzati szektor.
Ha megnézzük az első háromnegyedév kumulált hiányát, ami 139,6 milliárd forint, megkapjuk, hogy a GDP 0,5 százalékát teszi ki. Maga a kumulált hiány az első három negyedév bevételeiből és kiadásaiból tevődik össze, előbbi 12 318,3 milliárd forint, utóbbi pedig 12 457,9 milliárd forintot jelent. A 2016-os azonos időszakhoz képest a bevételek 7,1%, azaz 814,2 milliárddal növekedtek, míg a kiadások 1115,2 milliárd forinttal nőttek.
A KSH közleményében részletezi, hogy miben változtak a bevételek forrásai, illetve miben a kiadások mértékei.
Bevételi oldalon talán a legpozitívabb, hogy a jövedelemadó-bevételek 150,5 milliárd forinttal (8,2%) nőttek a tavalyi évhez képest, ami meg is látszik a növekvő átlagjövedelmen. Ugyanakkor érdekes adat a termelési adókból származó bevétel, amely 293,8 milliárd forinttal (6,3%) nőtt a tavalyelőtti évhez képest, ami a gazdaság bővülését is jelzi. Itt azonban fontos kiemelni, hogy ide tartozik az áfabevétel is, amely 207,2 milliárd forintot tett ki az elsőhárom negyedévben.
A kiadások oldalát megvizsgálva is láthatjuk, hogy számottevően megugrott az egyéb kiadások kategória. Ez 410,2 milliárd forintnyi, azaz 21%-os növekedést jelentett a 2016 azonos időszakához képest. Ez a kiugró adat főként a beruházási támogatásoknak köszönhető, amivel az állam serkentette a beruházási piacot.
A 2017. IV. negyedévi adatokat 2018. április 4-én fogja közölni a KSH, így akkor vizsgálhatjuk meg valójában milyen lesz az utolsó negyedév, és így a teljes év az állami büdzsé szemszögéből. Azt láthatjuk jelenleg is, hogy nagyon nagy mértékű pénzek mozognak, de a 2016 utolsó negyedévében tapasztalt 9,6%-os GDP arányos hiányt meg se fogja közelíteni. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-2021-es időszakra vonatkozó makrogazdasági és költségvetési prognózisa is megerősíti. Ebben azt közlik, hogy a kormány 2017-re 1,9%-os deficitet kalkulált előzetesen, így 2017 utolsó negyedévében nagyjából 6% körüli deficitre lehet számítani.
