A kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája, aki tud és képes dolgozni, ezért az eddig elért foglalkoztatási eredményeket minden eszközzel megvédjük – nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az MTI-nek.
Bodó Sándor elmondta: a Munkahelyvédelmi bértámogatási program a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkaadóknál a létszámleépítéseket hivatott megelőzni a munkahelyek megvédésén keresztül.
Ennek egyik eszköze a Nyugat-Európában már több országban bevált „kurzarbeit”, azaz a csökkentett munkaidő magyar változatának bevezetése. Az államtitkár hangsúlyozta: a Munkahelyvédelmi bértámogatási programban a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét az állam átvállalja, ami hozzájárul munkahelyük megőrzéséhez.
A munkaidő csökkentésének mértéke legalább 30 százalék, de legfeljebb 50 százalék lehet, ugyanakkor a munkaidő átlagosan napi négy óránál nem csökkenhet kevesebbre. Hozzátette: a támogatásnál a munkavállaló havi nettó alapbérét kell figyelembe venni, az állami támogatás pedig a kieső munkaidőre a munkaidő-csökkentés arányában számolt bér 70 százaléka lehet.
Bodó Sándor elmondta: a gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy munkavállaló nettó alapbére 200 ezer forint volt eddig és a veszélyhelyzet miatt a munkaideje 50 százalékkal csökkent, akkor a kieső munkabér 70 százalékát, azaz 70 ezer forintot garantál részére az állam. A csökkentett munkaidő maradék 30 százalékában a munkáltató fejlesztésben részesítheti a munkavállalót, vagy egyéb a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésben való közreműködést várhat el tőle, amelynek fejében munkabért fizet – tette hozzá az államtitkár.
Az ITM tájékoztatása szerint a programban azok a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók vehetnek részt, akik a veszélyhelyzet kihirdetése és a kérelem benyújtása közötti időszak alatt megszakítás nélkül foglalkoztatásban álltak a munkáltatónál, akár „home office” keretében is.
Kieső munkabérként a havi nettó alapbér összegéből maximum a minimálbér kétszeresének nettó összegét, azaz legfeljebb 214 130 forintot lehet figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy egyénenként havonta az állami támogatás összege maximum nettó 74 946 forint lehet, mely az egyén szempontjából adómentes, a munkáltatót pedig csak az általa a munkavégzésre és az egyéni fejlesztési időre eső kifizetett bér és járulékai terhelik.
Az államtitkár hangsúlyozta, a támogatási időszak 3 hónap lehet, a munkáltatónak a munkahelyek megőrzése érdekében vállalnia kell, hogy a kérelem beadásától számítva a dolgozói létszámát megőrzi, a folyósítást követően pedig legalább egy hónapig fenntartja. A támogatást a munkavállaló a munkáltatóval közösen Cégkapun keresztül kérelmezheti, a kérelmet együtt nyújthatják be a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz április 16-ától, amit a hivatal a támogatási feltételek fennállása esetén megítél.
