Mindezt figyelembe véve alkotta meg az MNB, az eddigi zöld intézkedéseinek szerves folytatásaként, az árstabilitási cél elsődlegességének fenntartása mellett a monetáris politikai eszköztárát érintő zöld stratégiát. Az MNB alelnöke hangsúlyozta: a klímaváltozás jelentősen érinti a pénzügyi szektort, ez főleg az átállási kockázatokban, a kormányzati szabályozásban, a fogyasztási szokásokban és a technológiai fejlődésben mutatkozik meg. A jegybank egy úgynevezett hosszútávú klíma-stresszteszt keretében vizsgálta meg, mi történne, ha a gazdasági szereplők a klímaváltozás mérséklése érdekében elkezdenének cselekedni, illetve ha érdemben nem változtatnának a tevékenységükön. Jelezte: ha nem változtatnának a bankok, a vállalkozások a működésükön, azaz meghiúsulna a zöld átállás,
a GDP szintje 2050 végére 4,25 százalékkal lenne alacsonyabb a klímaváltozás fizikai következményei miatt. Rendezett átállás esetén pedig a globális hőmérséklet visszafogottabb emelkedése következtében a fizikai hatások jelentősen csökkennének.
Az MNB alelnöke rámutatott: a rendezett átállásnak az alapja, hogy minden ország és nemzetközi szervezet teljesíti a vállalásokat a klímaváltozás elleni fellépés érdekében. Kandrács Csaba arról is szólt, hogy a Magyar Nemzeti Bank nemcsak a klímakockázat figyelembe vételére összpontosít, hanem a pénzügyi rendszer és a banki mérlegek zöldítésére is. Bár a hitelintézetek többsége üzleti lehetőséget lát a zöld hitelezésben, azonban az intézményeknek csak a tizedénél alakítottak ki zöld hitelezési politikát. A Zöld Ajánlás mellett a jegybank a 2020-2021-es év során számos új adatszolgáltatást épített ki a piacon zajló zöld folyamatok nyomon követésére.
Tavaly év végére 218 milliárd forintnyi zöld hitel került be az MNB zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programjába, illetve az infrastruktúra átalakítását segítő zöld hitelek állománya tavaly meghaladta a 461 milliárd forintot.
(Borítókép: Kandrács Csaba (Kallus György, Világgazdaság)
