Brüsszel| Hajnalig tartott az EU-csúcs Brüsszelben, amelyen gyakorlatilag a 2050-es klímasemlegességi cél mellett kötelezték el magukat a tagállamok. Egyedül a lengyelek helyezkedtek kiváró álláspontra, velük a júniusi csúcson történhet a megállapodás. Mindenesetre az Európai Tanács zárónyilatkozatában rögzítette, hogy az összességében 100 milliárd eurós klímastratégia kapcsán külön, egyelőre még nem ismert támogatás is jár. A következő időszakban pedig az Európai Bizottság szakértői készítik el a terv részleteit. Várhatóan a koncepció a tavaszi hónapokban már ismert lesz, így tudnak róla majd dönteni 2020 nyarán a tagállamok vezetői. Ide tartozik, hogy Európai Tanács felkérte az érintetteket arra is, hogy dolgozzák ki a német-francia tervet, amely az EU átfogó reformjáról szól.
A mostani ismereteink szerint energetikai téren nyerésre állunk az EU-ban, miután hazánk azon országok közé tartozik ahol is úgy nőtt a GDP, hogy közben a közben szén-dioxid-kibocsátás több mint 30 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent. A Magyarország által vállalt, 2030-ig tartó klímacél teljesíthető. A kibocsátáscsökkentés terén azt vállaltuk, hogy úgynevezett karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezünk, a földgázfelhasználást átváltva pedig a közlekedés nagy részét elektromos alapra helyezzük. Rengeteg pénz kell ehhez: hozzávetőleg 50 ezer milliárd forint. A témában készült kormányzati dokumentáció szerint Magyarországon az egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is messze az EU átlaga alatt van, egy főre vetítve az EU-ban a 6. legjobb kibocsátási mutató a magyar. Ehhez képest lényegesen rosszabb a helyezése a németeknek, vagy éppen a hollandoknak, az Egyesült Államokról nem is beszélve.
Szajlai Csaba / Brüsszel
.
Borítókép: Sepp photography, PuzzlePix/Shutterstock
