Egy kínai fejlesztésű oktatási platform megvizsgálta a 100 millió felhasználója tanulási szokásait, és a legfrissebb adatokból az derült ki, hogy 3,08 órát töltenek az otthoni feladatokkal az általános és a középiskolások. Ez háromszor annyi, mint a világátlag, majdnem négyszerese a japán gyakorlatnak.
Kontrasztként: egy korábbi tanulmány szerint egy 15 éves amerikai diák hat órát tölt leckeírással hetente, azaz napi bő egy órát. Az eredményeket a nemzetközi tanulási mérések csak megerősítik, az ázsiai oktatás a világ élmezőnyébe tartozik, az egyetemeik is jönnek fel, a tudományos publikációk számát tekintve is a legjobbak közé tartoznak. Azzal az oktatási stílussal, amit mi akadémikusnak vagy poroszosnak hívunk.
Persze Kínában is folyik a vita arról, hogy jó-e, ha a gyerekek még a délutánjaikat is feladatok megoldásával töltik. De azért is éri kritika a kínai oktatást, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a memorizálós tanulásra, mint a kreatív gondolkodás fejlesztésére.
Az irdatlan mennyiségű házi feladat megviseli a családi életet, sőt a szülők kapcsolatát is, erre is utalnak kutatások. A vitában olyan érveket hoznak fel tanárok, hogy az írás tanítása során egyszerűen nem lehet eltekinteni az otthoni gyakorlástól, mint ahogy a házi feladat hozzájárul az akadémiai készségek fejlesztéséhez. Emellett az is a funkciója a leckének, hogy megakadályozza a gyors felejtést, segítsen megszilárdítani az osztályban tanultakat. Viszont a sok házi feladat nagy terhet ró a tanárokra is, mert rengeteg idejük elmegy a javításra, így a kínai közoktatás fejlesztői már tesztelik a mesterséges intelligencia használatát a leckék ellenőrzésekor. Más vélemények szerint, ha az iskolában a tanárok nem adnak házi feladatot, akkor a szülők gyötrik a gyerekeiket offline és online feladatlapokkal.
A robottanárok már nem valami távoli jövő nehezen körvonalazható szereplői, Kínában hamarosan a napi oktatási gyakorlat részei lesznek a mesterséges intelligenciára épülő oktatási platformok, ugyanis ezektől várják az oktatás hatékonyságának növelését. A oktatási techiparban csillagászati összegek forognak, legyen az online tananyagfejlesztése, korrepetálás, robottanárok fejlesztése.
A híres kínai egyetemi felvételi vizsgára a Gaokaora már fejlesztettek olyan robottutort a mérnökök, amely segít a diákoknak a felkészülésben. A robot fejlesztői szerint a mesterséges intelligencia sokkal hatékonyabban tudja tanítani a gyerekeket, mert jobban megismeri a tudásukat, gyengeségeiket.
A tehetséges gyerekek ideje „kárba vész”, amikor a tanár a gyengébbekkel, lassabbakkal foglalkozik. De sok esetben rájuk sem jut elég idő, így a valóság az, hogy senki sem tud a maga tempójában haladni. A robottanár viszont képes lesz beazonosítani a hiányosságokat, és személyre szabni az oktatást. Négy napos intenzív tréning után az oktatószoftvert használó diákok matematikai tesztjeinek eredménye jobb lett, mint a tanárok által tanított gyerekeké.
300 mérnök fejlesztett egy mesterséges intelligenciára épülő oktatási platformot, kínai középiskolások millióinak matematikával, fizikával kapcsolatos mindennapos kérdéseire alapozva. A mérnökök úgy nyilatkoztak nagyon nehéz volt kialakítani a tanítás hatékonyságának és minőségének egyensúlyát, de az AI képes erre. A platformot a kínai közoktatás beemelte a nemzeti oktatási stratégiába. A mesterséges intelligencia segít abban, hogy a gyerekek egyenlő esélyekkel vegyenek részt a közoktatásban, ne csak a nagyvárosok jó iskoláiban a jó tanárok által oktatott gyerekek kapjanak versenyképes tudást. Az online források csökkentik a tanároktól való függésüket és személyre szabott oktatást nyerhetnek. Mert az oktatás közeljövője ez, az egyéni képességekre és tudásra kialakított tanítás.
Borítókép forrása: scmp.com
