Ilyen cikkeket írni már csak azért sem igazán bölcs dolog, mert ahogy mondani szokás: hamarabb utolérni a hazug embert, mint a sánta kutyát. Vagy másképp, de a mondásoknál maradva: kilóg a szög a zsákból. Mégis fenti módon tálalta néhány, magát bizonyára talajvesztettnek érző kolléga a kormány és a kettős minőségű élelmiszerek ügyét, értelmezési nehézségekkel is küzdő cikkeiben. Körülbelül azt akarták kihozni a témából, hogy a kormány meghátrált, mert nem nyújtja be ugyanis az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. Pedig némelyikük a szövegkörnyezetnek fittyet hányva „beemelte” cikkébe még azt is, hogy Juncker elnök segítséget ígért a kettős minőségű élelmiszerek uniós kiszűrése érdekében. Már ez is egy egészen nyilvánvaló ellentmondás lenne, de az effajta labdát már nem is illik lecsapni.
Tegyük inkább tisztába a dolgokat. A vélemény szabad, de aki nem a kettős mérce alapján mérlegel, talán könnyebben visszaemlékezhet. Amikor Magyarország a kettős minőségű élelmiszerek ügyét korábban felhozta az Európai Unióban, ugyanaz a Juncker még nem hatódott meg ettől. Először protekcionizmusról pusmogtak a brüsszeli kandallók előtt, ám a témára Szlovákia és Csehország is „rácsavarodott”, sőt egy időre az ügy zászlóvivői lettek. És szépen jöttek a vizsgálatok és a laboreredmények. Lassan nem lett mit cáfolni, hiszen napnál is világosabb lett az, hogy egyes nagy élelmiszergyártók becsapják a fogyasztókat. Mégpedig azzal, hogy eltitkolják előttük: az ugyanúgy elnevezett terméküknek más az összetétele mondjuk Németországban és Magyarországon.
Szóval erről van szó, nem másról, kérem szépen. Magyarország éppen, hogy sikert ért el, mégpedig uniós szinten azzal, hogy figyelmeztetett az európai fogyasztókat megtévesztő – és egymástól megkülönböztető – csalásra. Az Európai Bizottság ugyanis lépett. Ahogy azt több szempontból, több ízben is megírtuk, Juncker elnöknek az EU helyzetéről elmondott idei értékelő beszédben tett bejelentésnek megfelelően a bizottság iránymutatást adott ki az ügyben. Az iránymutatás segítségével a tagállami hatóságok remélhetőleg könnyebben fogják tudni meghatározni, hogy uniós jogot sértenek-e azok a vállalkozások, melyek a különböző országokban eltérő minőségben értékesítik termékeiket. Itt tartunk most, nem beszélve az ügy kapcsán kapott uniós pénzekről…
