A 2021-es a kémiai Nobel-díjat megosztva
Benjamin List és David MacMillian érdemelte ki, az aszimmetrikus organikus katalízis felfedezéséért.
Korábban az esélyesek közé sorolták Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét is mind az orvosi, mind a kémiai Nobel-díjra is.
Elsőként hétfőn az orvosi-élettani kategóriában hirdettek nyertest Stockholmban, a 2021-es orvosi-élettani kategóriában a Nobel-díjakat David Julius és Ardem Patapoutian veheti át a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért. Kedden a fizikai Nobel-díjat Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann közös kutatása érdemelte ki.
Karikó Katalin Kisújszálláson nőtt fel, majd Szegeden szerzett biológusdiplomát, és kutatómunkáját is a városban kezdte el. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték, így családjával az Egyesült Államokba költözött, előbb a philadelphiai Temple Egyetemen, majd a Pennsylvania Egyetemen dolgozott.
2004-ben egy kollégájával, Drew Weissmann-nal szabadalmat jegyeztettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazásra. Ezt a szabadalmat vásárolta meg 2011-ben a BioNTech és a Moderna.
2014-ben Karikó Katalin a német BioNTech cég alelnöke lett.
2018-ban a Pfizer gyógyszercéggel közösen kezdtek ezen a technológián alapuló oltást fejleszteni, ennek is köszönhető, hogy a koronavírus megjelenése után néhány hónappal már el is indult a vakcina tesztelése, tavaly december elején pedig a széles körű felhasználás.
A díjakat, amely mellé 10 millió svéd korona jár, hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
A koronavírus-világjárvány miatt azonban ezúttal is elmarad a nagyszabású díjátadó ceremónia.
(Borítókép: A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én. (MTI/Cseke Csilla)
